
2010. május 26., 10:022010. május 26., 10:02
A pozsonyi parlament tegnap határozatot fogadott el, amelyben nyugtalanságának adott hangot a magyarországi állampolgársági törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Határozatában a testület egyoldalúnak és elfogadhatatlannak minősítette a magyar lépést. Ugyanakkor felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy „egyoldalú lépése, mely az állampolgárság megadásával intézményes kapcsolat kialakítására törekszik Magyarország és a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbség tagjai között”.
Emellett komoly kétségeket támaszt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, a nemzetközi intézmények ajánlásainak és az Európai Unió értékeinek megtartásával kapcsolatban. Pozsony véleménye szerint lépésével Budapest több kétoldalú és nemzetközi megállapodást sért meg, amelyeket a határozat felsorol. A szlovák törvényhozás ezért „elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bármiféle területen kívül ható jogszabályt fogadjon el, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárait is érinti anélkül, hogy e jogszabályt a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében a Szlovák Köztársaság vezető politikai képviselőivel egyeztette volna”. Szlovákia ugyanakkor „óva intette” Magyarországot „az 1920-as trianoni békeszerződés és Európa második világháború utáni területi felosztásának újbóli megkérdőjelezésétől”. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a határozatot 113 koalíciós és ellenzéki képviselő támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői a szavazáskor már nem voltak az ülésteremben. A Híd polgári párt képviselői, bár jelen voltak, nem vettek részt a szavazásban.
A pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Robert Fico miniszterelnök sürgette a héten hivatalba lépő magyar kormányfőt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a szlovákokkal, mert az általa tervezett jogszabály ellentétes a nemzetközi egyezményekkel. Úgy vélekedett: a Fidesz azért nem akar tárgyalni, mert „nem tiszta a lelkiismerete”. „Ami a Magyar Köztársaságban történik, az Szlovákia számára életveszélyt jelent” – jelentette ki Fico.
Megismételte: ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt, Szlovákia kemény választ ad. Magyar politikusok korábbi kijelentéseire célozva leszögezte: „Magyarország nem önmagával, hanem egy öntudatos és szuverén Szlovákiával határos.” A kormányfő úgy vélte: a nagymagyar revizionizmus és nacionalizmus ma hivatalos politikává vált Budapesten. Azt állította: az állampolgársági törvény esetében nem a „kulturális”, hanem a „politikai” magyar nemzet egyesítéséről van szó. „Ez a revizionista álom újraélesztésének eszköze akar lenni” – mondta. Szerinte Ausztriát kivéve sehol sem élnek olyan jó körülmények között a magyarok, mint Szlovákiában.
„Meglehet, hogy éppen ez szúrja a Fidesz szemét” – jegyezte meg. Fico úgy vélekedett: a szlovákiai magyarok a magyarországi politikusok kezében hűbéresekké váltak, megzsarolják és manipulálják őket. „Vitánk Magyarországgal e szavak és tapsok után olyan vitává vált, amelyet egy határozottan a szlovák nemzeti felkelésen alapuló erős antifasiszta hagyományokat ápoló kormány folytat egy olyan állammal, amelybe lappangó módon kezd viszszatérni a revizionizmus és a barna pestis”.
A szlovák parlament rendkívüli üléséről távoztak a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői, miután Csáky Pál ismertette a párt álláspontját a magyar állampolgársági törvény módosításáról, s közölte: az MKP több képviselője is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot. A pártelnök felszólalásában azt mondta, hogy a pozsonyi parlamentben „hisztéria” alakult ki a magyarországi jogszabállyal kapcsolatban. Leszögezte: a magyar képviselők azért hagyják el az ülést, mert nem látnak „akaratot a párbeszédre”. Csáky kijelentette, hogy az MKP több képviselője is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot, miközben egyikük sem mond le a szlovákról.
„Mindegyikünk tiszteli szlovák állampolgárságát is” – húzta alá Csáky. Hozzátette: szabad emberek vagyunk, s nem az állam tulajdona. Szerinte az MKP képviselői nem hozzák majd nyilvánosságra, hogy mikor és hogyan szerezték meg a magyar állampolgárságot. Abban az esetben, ha valaki ezeket az adatokat megpróbálja megszerezni, akkor a szlovák alkotmánybírósághoz és az európai emberi jogi bírósághoz fordulnak.
A parlament elé terjesztett határozat tervezetét a kormány kora reggeli ülésén hagyta jóvá. Később igent mondott rá a parlament külügyi bizottsága is. Ugyanakkor a kormány félbeszakította a szlovák állampolgársági törvény módosításának megvitatását. A javaslat értelmében a jövőben elveszítené szlovák állampolgárságát az, aki önkéntesen felveszi más ország állampolgárságát. Ennek megvitatására a kormány azután tér majd vissza, miután az Országgyűlés Budapesten elfogadja a magyar állampolgársági törvény módosítását. A pozsonyi parlament gyorsított eljárásban vitatná meg a törvénymódosítást. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió ellenzi, hogy megbüntessék a szlovákiai magyarokat.
A pozsonyi eseményekre reagálva a Fidesz szóvivője közölte, pártja eddig sem kívánt beleavatkozni a szlovákiai választási kampányba és ezután sem áll szándékában. Szijjártó Péter azt mondta: „eddig sem ültünk fel semmifajta provokációnak, és ezután sem fogunk felülni semmifajta provokációnak akárhogyan is provokálja a magyar politikai közéletet, vagy magát a Fideszt a szlovák kormány, illetve a szlovák kormányzó pártok”. Hangsúlyozta: a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény meghozatala a jelenlegi parlamentnek erkölcsi kötelessége, a választópolgárok ennek tudatában szavaztak bizalmat ennek a parlamentnek.
A magyar Országgyűlés egyébként készül a jogszabály elfogadására: tegnap kiderült, hogy a szocialista frakcióban nem rendeltek el kötelező szavazást a kettős állampolgárságról szóló törvényről, de a tagoknak azt ajánlják, voksoljanak igennel. Az MTI információi szerint a frakció döntő többsége igennel voksol majd, de Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és néhány képviselő már pénteken is jelezte, nem ért egyet a javaslat támogatásával.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.