
2010. május 26., 10:022010. május 26., 10:02
A pozsonyi parlament tegnap határozatot fogadott el, amelyben nyugtalanságának adott hangot a magyarországi állampolgársági törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Határozatában a testület egyoldalúnak és elfogadhatatlannak minősítette a magyar lépést. Ugyanakkor felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy „egyoldalú lépése, mely az állampolgárság megadásával intézményes kapcsolat kialakítására törekszik Magyarország és a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbség tagjai között”.
Emellett komoly kétségeket támaszt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, a nemzetközi intézmények ajánlásainak és az Európai Unió értékeinek megtartásával kapcsolatban. Pozsony véleménye szerint lépésével Budapest több kétoldalú és nemzetközi megállapodást sért meg, amelyeket a határozat felsorol. A szlovák törvényhozás ezért „elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bármiféle területen kívül ható jogszabályt fogadjon el, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárait is érinti anélkül, hogy e jogszabályt a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében a Szlovák Köztársaság vezető politikai képviselőivel egyeztette volna”. Szlovákia ugyanakkor „óva intette” Magyarországot „az 1920-as trianoni békeszerződés és Európa második világháború utáni területi felosztásának újbóli megkérdőjelezésétől”. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a határozatot 113 koalíciós és ellenzéki képviselő támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői a szavazáskor már nem voltak az ülésteremben. A Híd polgári párt képviselői, bár jelen voltak, nem vettek részt a szavazásban.
A pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Robert Fico miniszterelnök sürgette a héten hivatalba lépő magyar kormányfőt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a szlovákokkal, mert az általa tervezett jogszabály ellentétes a nemzetközi egyezményekkel. Úgy vélekedett: a Fidesz azért nem akar tárgyalni, mert „nem tiszta a lelkiismerete”. „Ami a Magyar Köztársaságban történik, az Szlovákia számára életveszélyt jelent” – jelentette ki Fico.
Megismételte: ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt, Szlovákia kemény választ ad. Magyar politikusok korábbi kijelentéseire célozva leszögezte: „Magyarország nem önmagával, hanem egy öntudatos és szuverén Szlovákiával határos.” A kormányfő úgy vélte: a nagymagyar revizionizmus és nacionalizmus ma hivatalos politikává vált Budapesten. Azt állította: az állampolgársági törvény esetében nem a „kulturális”, hanem a „politikai” magyar nemzet egyesítéséről van szó. „Ez a revizionista álom újraélesztésének eszköze akar lenni” – mondta. Szerinte Ausztriát kivéve sehol sem élnek olyan jó körülmények között a magyarok, mint Szlovákiában.
„Meglehet, hogy éppen ez szúrja a Fidesz szemét” – jegyezte meg. Fico úgy vélekedett: a szlovákiai magyarok a magyarországi politikusok kezében hűbéresekké váltak, megzsarolják és manipulálják őket. „Vitánk Magyarországgal e szavak és tapsok után olyan vitává vált, amelyet egy határozottan a szlovák nemzeti felkelésen alapuló erős antifasiszta hagyományokat ápoló kormány folytat egy olyan állammal, amelybe lappangó módon kezd viszszatérni a revizionizmus és a barna pestis”.
A szlovák parlament rendkívüli üléséről távoztak a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői, miután Csáky Pál ismertette a párt álláspontját a magyar állampolgársági törvény módosításáról, s közölte: az MKP több képviselője is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot. A pártelnök felszólalásában azt mondta, hogy a pozsonyi parlamentben „hisztéria” alakult ki a magyarországi jogszabállyal kapcsolatban. Leszögezte: a magyar képviselők azért hagyják el az ülést, mert nem látnak „akaratot a párbeszédre”. Csáky kijelentette, hogy az MKP több képviselője is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot, miközben egyikük sem mond le a szlovákról.
„Mindegyikünk tiszteli szlovák állampolgárságát is” – húzta alá Csáky. Hozzátette: szabad emberek vagyunk, s nem az állam tulajdona. Szerinte az MKP képviselői nem hozzák majd nyilvánosságra, hogy mikor és hogyan szerezték meg a magyar állampolgárságot. Abban az esetben, ha valaki ezeket az adatokat megpróbálja megszerezni, akkor a szlovák alkotmánybírósághoz és az európai emberi jogi bírósághoz fordulnak.
A parlament elé terjesztett határozat tervezetét a kormány kora reggeli ülésén hagyta jóvá. Később igent mondott rá a parlament külügyi bizottsága is. Ugyanakkor a kormány félbeszakította a szlovák állampolgársági törvény módosításának megvitatását. A javaslat értelmében a jövőben elveszítené szlovák állampolgárságát az, aki önkéntesen felveszi más ország állampolgárságát. Ennek megvitatására a kormány azután tér majd vissza, miután az Országgyűlés Budapesten elfogadja a magyar állampolgársági törvény módosítását. A pozsonyi parlament gyorsított eljárásban vitatná meg a törvénymódosítást. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió ellenzi, hogy megbüntessék a szlovákiai magyarokat.
A pozsonyi eseményekre reagálva a Fidesz szóvivője közölte, pártja eddig sem kívánt beleavatkozni a szlovákiai választási kampányba és ezután sem áll szándékában. Szijjártó Péter azt mondta: „eddig sem ültünk fel semmifajta provokációnak, és ezután sem fogunk felülni semmifajta provokációnak akárhogyan is provokálja a magyar politikai közéletet, vagy magát a Fideszt a szlovák kormány, illetve a szlovák kormányzó pártok”. Hangsúlyozta: a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény meghozatala a jelenlegi parlamentnek erkölcsi kötelessége, a választópolgárok ennek tudatában szavaztak bizalmat ennek a parlamentnek.
A magyar Országgyűlés egyébként készül a jogszabály elfogadására: tegnap kiderült, hogy a szocialista frakcióban nem rendeltek el kötelező szavazást a kettős állampolgárságról szóló törvényről, de a tagoknak azt ajánlják, voksoljanak igennel. Az MTI információi szerint a frakció döntő többsége igennel voksol majd, de Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és néhány képviselő már pénteken is jelezte, nem ért egyet a javaslat támogatásával.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.