Az ukrán külügy tiltakozását fejezte ki Íjgyártó István nagykövetnek a magyar miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései miatt
Fotó: Wikipédia
Kemény hangnemben folyik a szóváltás Budapest és Kijev között azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „senki földjének” nevezte, és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
2023. február 01., 16:212023. február 01., 16:21
2023. február 01., 17:142023. február 01., 17:14
A kijevi külügyminisztérium bekérette kedden az ukrajnai magyar nagykövetet a magyar kormányfő „becsmérlőnek” minősített kijelentései miatt, egyúttal a kijevi tárca felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel „ukránellenes retorikájával”. Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését, amelyben Ukrajnát Afganisztánhoz hasonlította, és senki földjének nevezte.
„Íjgyártó István nagykövetnek Ukrajna határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt” – idézte a kijevi minisztérium közleményét az Index a Reuters beszámolója alapján. A magyar diplomatával közölték, „az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatokban”. Az ukrán külügyi tárca hozzátette: a magyar felet felszólították, állítsa meg ezt a negatív tendenciát annak érdekében, hogy elkerüljék a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeket.
Kijevi bejelentés szerint bekéretik az ukrán külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét Orbán Viktor kormányfő kijelentése miatt, amelyben többek között Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A nagykövet berendelésére korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá”. „Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megszólalt az ügyben Nagy János államtitkár, a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője is.
Nagy János elsősorban Borisz Filatovnak, Dnyipro város polgármesterének üzent, aki a napokban rendkívül sértő, alpári hangnemben megfogalmazott bejegyzésében „baromnak, ribancarcúnak” nevezte a magyar kormányfőt, ugyanakkor általában a magyarokról azt állította, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig „mindenhol utálják” őket. „Megértjük a lelkiállapotát, szörnyű dolog lehet mindennap úgy indulni a munkába, hogy városának a lakóira halálos bombazápor hull – üzente a dnyiprói polgármesternek küldött videójában Nagy János államtitkár, aki szerint viszont ebben a helyzetben épp Borisz Filatovnak kellene erkölcsi és politikai példát mutatnia. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni, a háború kezdete óta több százezer ukrán menekültet fogadott be, segítette a megsebesült katonák gyógyulását, és folyamatosak a humanitárius kamionszállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire.
„Polgármester úr, a magyar miniszterelnök nem az ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak. Ha megnézik az ott készült képeket és videófelvételeket, valóban inkább Afganisztánra hasonlítanak. Mivel láthatólag kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének” – idézte az államtitkár videóüzenetét a Magyar Nemzet.
Az államtitkár egyúttal emlékeztette Dnyipró polgármesterét, hogy a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten. Az államtitkár azt is helyteleníti a videónyilatkozatában, hogy az egy ideig a nácikkal együttműködő személyeknek állítanak Ukrajna-szerte szobrokat, akik zsidó és lengyel állampolgárok kiirtásában vettek részt. „A szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne” – jegyezte meg a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!