Az ukrán külügy tiltakozását fejezte ki Íjgyártó István nagykövetnek a magyar miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései miatt
Fotó: Wikipédia
Kemény hangnemben folyik a szóváltás Budapest és Kijev között azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „senki földjének” nevezte, és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
2023. február 01., 16:212023. február 01., 16:21
2023. február 01., 17:142023. február 01., 17:14
A kijevi külügyminisztérium bekérette kedden az ukrajnai magyar nagykövetet a magyar kormányfő „becsmérlőnek” minősített kijelentései miatt, egyúttal a kijevi tárca felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel „ukránellenes retorikájával”. Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését, amelyben Ukrajnát Afganisztánhoz hasonlította, és senki földjének nevezte.
„Íjgyártó István nagykövetnek Ukrajna határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt” – idézte a kijevi minisztérium közleményét az Index a Reuters beszámolója alapján. A magyar diplomatával közölték, „az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatokban”. Az ukrán külügyi tárca hozzátette: a magyar felet felszólították, állítsa meg ezt a negatív tendenciát annak érdekében, hogy elkerüljék a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeket.
Kijevi bejelentés szerint bekéretik az ukrán külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét Orbán Viktor kormányfő kijelentése miatt, amelyben többek között Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A nagykövet berendelésére korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá”. „Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megszólalt az ügyben Nagy János államtitkár, a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője is.
Nagy János elsősorban Borisz Filatovnak, Dnyipro város polgármesterének üzent, aki a napokban rendkívül sértő, alpári hangnemben megfogalmazott bejegyzésében „baromnak, ribancarcúnak” nevezte a magyar kormányfőt, ugyanakkor általában a magyarokról azt állította, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig „mindenhol utálják” őket. „Megértjük a lelkiállapotát, szörnyű dolog lehet mindennap úgy indulni a munkába, hogy városának a lakóira halálos bombazápor hull – üzente a dnyiprói polgármesternek küldött videójában Nagy János államtitkár, aki szerint viszont ebben a helyzetben épp Borisz Filatovnak kellene erkölcsi és politikai példát mutatnia. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni, a háború kezdete óta több százezer ukrán menekültet fogadott be, segítette a megsebesült katonák gyógyulását, és folyamatosak a humanitárius kamionszállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire.
„Polgármester úr, a magyar miniszterelnök nem az ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak. Ha megnézik az ott készült képeket és videófelvételeket, valóban inkább Afganisztánra hasonlítanak. Mivel láthatólag kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének” – idézte az államtitkár videóüzenetét a Magyar Nemzet.
Az államtitkár egyúttal emlékeztette Dnyipró polgármesterét, hogy a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten. Az államtitkár azt is helyteleníti a videónyilatkozatában, hogy az egy ideig a nácikkal együttműködő személyeknek állítanak Ukrajna-szerte szobrokat, akik zsidó és lengyel állampolgárok kiirtásában vettek részt. „A szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne” – jegyezte meg a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!