
Az ukrán külügy tiltakozását fejezte ki Íjgyártó István nagykövetnek a magyar miniszterelnök közelmúltbeli kijelentései miatt
Fotó: Wikipédia
Kemény hangnemben folyik a szóváltás Budapest és Kijev között azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „senki földjének” nevezte, és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
2023. február 01., 16:212023. február 01., 16:21
2023. február 01., 17:142023. február 01., 17:14
A kijevi külügyminisztérium bekérette kedden az ukrajnai magyar nagykövetet a magyar kormányfő „becsmérlőnek” minősített kijelentései miatt, egyúttal a kijevi tárca felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel „ukránellenes retorikájával”. Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor azon kijelentését, amelyben Ukrajnát Afganisztánhoz hasonlította, és senki földjének nevezte.
„Íjgyártó István nagykövetnek Ukrajna határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt” – idézte a kijevi minisztérium közleményét az Index a Reuters beszámolója alapján. A magyar diplomatával közölték, „az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatokban”. Az ukrán külügyi tárca hozzátette: a magyar felet felszólították, állítsa meg ezt a negatív tendenciát annak érdekében, hogy elkerüljék a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeket.

Kijevi bejelentés szerint bekéretik az ukrán külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét Orbán Viktor kormányfő kijelentése miatt, amelyben többek között Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
A nagykövet berendelésére korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá”. „Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megszólalt az ügyben Nagy János államtitkár, a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője is.
Nagy János elsősorban Borisz Filatovnak, Dnyipro város polgármesterének üzent, aki a napokban rendkívül sértő, alpári hangnemben megfogalmazott bejegyzésében „baromnak, ribancarcúnak” nevezte a magyar kormányfőt, ugyanakkor általában a magyarokról azt állította, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig „mindenhol utálják” őket. „Megértjük a lelkiállapotát, szörnyű dolog lehet mindennap úgy indulni a munkába, hogy városának a lakóira halálos bombazápor hull – üzente a dnyiprói polgármesternek küldött videójában Nagy János államtitkár, aki szerint viszont ebben a helyzetben épp Borisz Filatovnak kellene erkölcsi és politikai példát mutatnia. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni, a háború kezdete óta több százezer ukrán menekültet fogadott be, segítette a megsebesült katonák gyógyulását, és folyamatosak a humanitárius kamionszállítmányok Kárpátaljára és Ukrajna más területeire.
„Polgármester úr, a magyar miniszterelnök nem az ön hazájára gondolt, hanem arról a frontszakaszról beszélt, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak. Ha megnézik az ott készült képeket és videófelvételeket, valóban inkább Afganisztánra hasonlítanak. Mivel láthatólag kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének” – idézte az államtitkár videóüzenetét a Magyar Nemzet.
Az államtitkár egyúttal emlékeztette Dnyipró polgármesterét, hogy a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten. Az államtitkár azt is helyteleníti a videónyilatkozatában, hogy az egy ideig a nácikkal együttműködő személyeknek állítanak Ukrajna-szerte szobrokat, akik zsidó és lengyel állampolgárok kiirtásában vettek részt. „A szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne” – jegyezte meg a budapesti Miniszterelnöki Iroda vezetője.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!