Fókuszban a külhoni magyar választójog

Kövér László házelnök őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozásnak nevezte a KMKF pénteki, a választójogi törvényjavaslatról tartott ülését. Az Országgyűlés fideszes elnöke szerint a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését, és a választójogi javaslatot, mégis az együttműködési készség volt a jellemző.

Szász Jenő MPP-elnök bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak.
Szász Jenő hozzátette: a magyar állampolgárok – éljenek bárhol a világon – ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket bírják, éppen ezért nem kívánnak semmiféle diszkriminációt, ha Magyarországon százezer állampolgár után jár egyéni körzet, akkor ezt határon túl is érvényesíteni kell.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjék, ne szakadékok keletkezzenek. Kiemelte: bízik benne, hogy év végéig olyan törvény születik, amelyik nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között oly módon, hogy egyeseknek van szavazati joguk, másoknak nincs lehetőségük ezzel élni. Ezzel szemben Kelemen a szövetség Kolozs megyei szervezete szombaton Várfalván rendezett önkormányzati tanácskozásán már arról beszélt, az RMDSZ azt szeretné, hogy a határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkezők egy országos listára szavazhassanak. A szövetségi elnök szerint így teljes jogú állampolgárok maradnak, ám szavazatukkal nem befolyásolják Magyarország belpolitikai arányait.

Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő a KMKF-ülésen leszögezte: egyértelmű a szándék, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is, ez összhangban van az Unió országainak gyakorlatával, hiszen 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot. Szerinte véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet. Gál Kinga EP-képviselő azt mondta, elvárást teljesít az Országgyűlés, amikor a választójogi törvényt úgy alakítja, hogy a határon túli magyaroknak szavazati joga legyen, Magyarország ezáltal belép azon országok körébe, amelyek ezt már évek óta gyakorolják. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: minden magyar, éljen akár Magyarországon, akár a határokon kívül, választó és választható lesz a jövőben.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette, nincs „A” és „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, és egy állampolgárság, a magyar kormány egységes magyar nemzetben gondolkodik. Semjén kitért arra is, hogy várhatóan év végére az állampolgársági kérelmek száma eléri a 200 ezret, az eskütételek pedig mindenhol rendben zajlanak. A budapesti tanácskozáson a Magyar Szocialista Párt a külhoni magyarok szavazati jogáról szóló indítvány visszavonását, és ötpárti vitát szorgalmazott, a Lehet Más a Politika pedig rossz iránynak nevezte, hogy országos listára lehessen szavazni, mivel nem jelenhetnének meg azok a sajátos problémák, amelyek a határon túli közösségekben felmerülnek.

Mile Lajos LMP-s képviselő úgy vélte, a külhoni közösségeknek saját maguk közül kellene kiválasztaniuk azokat, akik őket képviselni fogják a magyar Országgyűlésben. Egyébként a választójoggal kapcsolatos módosító indítványokat javaslatként az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága terjeszti be; a választási reform vitája pénteken kezdődött meg a Parlamentben.