Fidesz-tervezet: országos listára szavazhatnak a határon túliak

A Fidesz tervei szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le. A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.

A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben. A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá. A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: „a KDNP képviselői is  támogatják annak elveit”. Eközben a Lehet Más a Politika is törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a világ magyarságának képviseletét biztosító Nemzeti Összefogás Tanácsának létrehozásáról.

Dorosz Dávid képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy úgy biztosítson többletjogosítványokat a határon túl élő magyaroknak az őket érintő ügyekben, hogy az nem veszélyezteti az egyes közösségek autonómiatörekvéseit. Elmondta: a parlament mellett működő 50 fős tanács a határon túl élők ügyeiben vétójogot kapna, így nélkülük az Országgyűlés nem dönthetne róluk. Az ellenzéki párt elképzelései szerint a testületbe az egyes közösségekből származó képviselők listás választás útján kerülnének be; a választást a határon túli magyarság körében tartanák.

Ezzel egy időben Kelemen Hunor csütörtökön leszögezte, számos érv szól a jövő évi romániai választások összevonása mellett, ennek lebonyolítása szempontjából pedig két megoldás lehetséges: a parlament feloszlatása vagy az önkormányzati tisztségviselők mandátumának meghosszabbítása. Az RMDSZ elnöke aradi sajtótájékoztatóján elmondta, mivel a parlamenti képviselők mandátumát az alkotmány szavatolja, könnyebb megoldásnak tűnik az önkormányzati képviselők mandátumának meghoszszabbítása. Kelemen szerint azonban a két megmérettetés összevonásánál sokkal fontosabb kérdés a választási rendszeré, és úgy vélekedett: mára kiderült, hogy a 2008-ban elfogadott, és először alkalmazott egyéni választókerületes rendszer nem tett jót a parlament minőségének, ezért meg kell változtatni.

„Az RMDSZ számára nem jelentene semmiféle problémát visszatérni a 2008 előtti megyés rendszerhez. Azonban ha új elképzelések kerülnek terítékre, csak olyan választási rendszert tudunk támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk a német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el” – jelentette ki a szövetségi elnök, hozzátéve, várhatóan az év végéig döntés születik a koalícióban. Kelemen a régióátszervezésről kijelentette: a 2012-es választásokig nem lát esélyt ennek megvalósulására, hiszen erre szerinte a koalícióban sem erő, sem elszántság, sem idő nincs.