Fotó: Archív
2011. október 07., 08:522011. október 07., 08:52
A Fidesz tervei szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le. A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.
A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben. A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá. A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: „a KDNP képviselői is támogatják annak elveit”. Eközben a Lehet Más a Politika is törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a világ magyarságának képviseletét biztosító Nemzeti Összefogás Tanácsának létrehozásáról.
Dorosz Dávid képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy úgy biztosítson többletjogosítványokat a határon túl élő magyaroknak az őket érintő ügyekben, hogy az nem veszélyezteti az egyes közösségek autonómiatörekvéseit. Elmondta: a parlament mellett működő 50 fős tanács a határon túl élők ügyeiben vétójogot kapna, így nélkülük az Országgyűlés nem dönthetne róluk. Az ellenzéki párt elképzelései szerint a testületbe az egyes közösségekből származó képviselők listás választás útján kerülnének be; a választást a határon túli magyarság körében tartanák.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor csütörtökön leszögezte, számos érv szól a jövő évi romániai választások összevonása mellett, ennek lebonyolítása szempontjából pedig két megoldás lehetséges: a parlament feloszlatása vagy az önkormányzati tisztségviselők mandátumának meghosszabbítása. Az RMDSZ elnöke aradi sajtótájékoztatóján elmondta, mivel a parlamenti képviselők mandátumát az alkotmány szavatolja, könnyebb megoldásnak tűnik az önkormányzati képviselők mandátumának meghoszszabbítása. Kelemen szerint azonban a két megmérettetés összevonásánál sokkal fontosabb kérdés a választási rendszeré, és úgy vélekedett: mára kiderült, hogy a 2008-ban elfogadott, és először alkalmazott egyéni választókerületes rendszer nem tett jót a parlament minőségének, ezért meg kell változtatni.
„Az RMDSZ számára nem jelentene semmiféle problémát visszatérni a 2008 előtti megyés rendszerhez. Azonban ha új elképzelések kerülnek terítékre, csak olyan választási rendszert tudunk támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk a német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el” – jelentette ki a szövetségi elnök, hozzátéve, várhatóan az év végéig döntés születik a koalícióban. Kelemen a régióátszervezésről kijelentette: a 2012-es választásokig nem lát esélyt ennek megvalósulására, hiszen erre szerinte a koalícióban sem erő, sem elszántság, sem idő nincs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Látogatottsági adatok