Feszültség Kairóban

Ezután több száz egyenruhás és civil ruhás rendőr vonult be a Tahrír (Felszabadulás) térre, szolidaritásáról biztosítva a Hoszni Mubarak elnök hatalmát megdöntő demonstrálókat. „A néppel vagyunk. Arra kérjük Egyiptom népét, hogy ne átkozzanak ki bennünket. Nem vagyunk ellenségek – mondta Mohammed Mesztekávi hadnagy. – Együtt vagyunk az egész dologban, ugyanaz a rendszer bánt rosszul velünk. Másokkal együtt sok rendőr is meghalt a lázadásban.”

Kisebb civódások is kezdődtek a térre vonuló rendőr tüntetők és a civil tiltakozók között: utóbbiak azzal vádolták a rendfenntartókat, hogy most próbálnak „még gyorsan felugrani a kocsira, s ellopni a nép forradalmát”. „Nem hiszek nekik. Hol voltak, amikor a fivéremet megölték a gazemberek?” – kérdezte egyikük. A lakosság körében közutálatnak „örvendő” rendőrség január 28-án eltűnt az utcákról, miután nem sikerült gumibottal, könnygázzal, gumilövedékkel és éleslőszerrel szétkergetni a tüntetőket.

A hadsereg a „partvonalról” nézte ezeket az összecsapásokat, nem nyújtva segítséget sem a tiltakozóknak, sem a rendőröknek. Az alacsony és középrangú rendőrök a téren azt hangoztatták, hogy méltánytalanul állítják be őket árulóknak, a nép ellenségeinek. „A többiek, a magasabb rangúak korruptak, de mi ugyanazokkal a bajokkal küszködünk, mint valamennyi egyiptomi – alacsony bérek, szabadsághiány, megalázás” – mondta egy rendőr. „Azért vagyunk itt, hogy a mártírok, a hadsereg és Egyiptom népe előtt tisztelegjünk” – mondta egy másik, miközben rendőrök és civilek a nemzeti himnuszt énekelték. Délutánra aztán mintegy kétezer tüntető ismét bevonult a térre, és elállta a forgalom útját.
Az egyiptomi népfelkelést interneten szervezők egy csoportja korábban katonai vezetőkkel találkozott, hogy első kézből tájékozódjék arról, hogyan készül a hadsereg a demokratikus reformok megvalósítására.

A Hoszni Mubarak elnök rendszere elleni utcai tüntetések idején jelentősen megnőtt a világháló szerepe, mert azon keresztül lehetett mozgósítani a tömegeket. A hatóságok néhány napra le is állították az internetet. A hétfői találkozón a tábornokok közölték, hogy az alkotmánymódosítást előkészítő legfelsőbb katonai tanács 10 napon belül végez munkájával, és az átdolgozott alaptörvény tervezetét két hónap múlva népszavazásra bocsátják – számoltak be az elhangzottakról a kiberaktivisták. A nyolcfős csoport legismertebb tagja Váel Gonim, a Google internetes óriáscég közel-keleti és észak-afrikai marketingigazgatója, akit 12 nap fogság után egy hete engedtek szabadon a hatóságok. Gonim egyfajta szerveződési pontjává vált a demonstrációknak: a Facebookon 90 ezren csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, amely tüntetések szóvivőjének tartottak őt. Gonim és egy ugyancsak jelentős érdemeket szerzett blogger, Amr Szaláma elmondta, a hadsereg képviselői hangsúlyozták, hogy nem akarják kormányozni az országot, Egyiptomban polgári kormányzás lesz. A kiberaktivisták tájékoztatója szerint a tábornokok ugyancsak megígérték: folytatják a bűnvádi eljárást mindazok ellen, akiket korrupciós vádak értek, bármilyen posztot töltöttek vagy töltenek be. Emellett a főtisztek közölték azt is, hogy felkutatják a megmozdulások idején eltűnt demonstrálókat. A katonákat emberjogvédő csoportok ugyanis azzal vádoltak meg, hogy tüntetőket vetettek börtönbe és kínoztak meg.