
Rakétavédelem. Radoslaw Sikorski szerint a NATO-bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Fotó: X/Radoslaw Sikorski
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői.
2024. november 13., 21:272024. november 13., 21:27
2024. november 13., 21:302024. november 13., 21:30
Andrzej Duda lengyel elnök a szerdai megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”.
Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott:
Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszédében elmondta: a bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter úgy fogalmazott:
Stuart Munsch admirális, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Európai és Afrikai Erőinek parancsnoka az amerikai és a lengyel nemzetbiztonság szempontjából nevezte fontosnak a bázist.

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
A redzikowói támaszpont egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül Európában az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítették. Ilyen rendszert befogadó támaszpontot már 2016 májusában a romániai Deveselun is felavatták.
Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket.
Eközben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé.
„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.
Hangsúlyozta, hogy
„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,
amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.
Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.
Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető,
A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.
Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.
Mint mondta,
A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.
Bírálta hétfőn Oana Țoiu román külügyminiszter, hogy Oroszország szerinte komolytalanul viszonyul egy esetleges konfliktushoz egy NATO-tagállammal – konkrétan Romániával.
A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) őrizetbe vették Seszták Miklós (KDNP) országgyűlési képviselőt, volt nemzeti fejlesztési minisztert hétfőn – tudta meg a 24.hu Papp Gábortól, a politikus ügyvédjétől.
Bukarest mellett Athénban is politikai botrány robbant ki, miután napvilágot látott egy cikk, amely szerint az athéni amerikai nagykövet figyelmeztetett: a görög kormány is ugyanúgy megbukhat, mint a román.
Magyar Péter kormányfő, Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
szóljon hozzá!