Rakétavédelem. Radoslaw Sikorski szerint a NATO-bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Fotó: X/Radoslaw Sikorski
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői.
2024. november 13., 21:272024. november 13., 21:27
2024. november 13., 21:302024. november 13., 21:30
Andrzej Duda lengyel elnök a szerdai megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”.
Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott:
Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszédében elmondta: a bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter úgy fogalmazott:
Stuart Munsch admirális, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Európai és Afrikai Erőinek parancsnoka az amerikai és a lengyel nemzetbiztonság szempontjából nevezte fontosnak a bázist.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
A redzikowói támaszpont egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül Európában az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítették. Ilyen rendszert befogadó támaszpontot már 2016 májusában a romániai Deveselun is felavatták.
Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket.
Eközben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé.
„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.
Hangsúlyozta, hogy
„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,
amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.
Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.
Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető,
A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.
Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.
Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.
Mint mondta,
A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!