Rakétavédelem. Radoslaw Sikorski szerint a NATO-bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Fotó: X/Radoslaw Sikorski
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői.
2024. november 13., 21:272024. november 13., 21:27
2024. november 13., 21:302024. november 13., 21:30
Andrzej Duda lengyel elnök a szerdai megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”.
Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott:
Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszédében elmondta: a bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter úgy fogalmazott:
Stuart Munsch admirális, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Európai és Afrikai Erőinek parancsnoka az amerikai és a lengyel nemzetbiztonság szempontjából nevezte fontosnak a bázist.
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.
A redzikowói támaszpont egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül Európában az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítették. Ilyen rendszert befogadó támaszpontot már 2016 májusában a romániai Deveselun is felavatták.
Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket.
Eközben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé.
„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.
Hangsúlyozta, hogy
„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,
amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.
Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.
Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető,
A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.
Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.
Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.
Mint mondta,
A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!