Hirdetés

Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti

NATO

Rakétavédelem. Radoslaw Sikorski szerint a NATO-bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.

Fotó: X/Radoslaw Sikorski

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist, az ünnepségen részt vettek a lengyel politikai vezetők mellett az Egyesült Államok és a NATO képviselői.

Hírösszefoglaló

2024. november 13., 21:272024. november 13., 21:27

2024. november 13., 21:302024. november 13., 21:30

Andrzej Duda lengyel elnök a szerdai megnyitón mondott beszédében kiemelte: miután lengyel földön amerikai bázis létesült, „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy (Lengyelország) már nem orosz befolyási övezet”.

Duda a Lech Kaczynski néhai lengyel elnökkel a bázis terveiről 2008-ban folytatott beszélgetését idézte fel, amelyen elmondása szerint elhangzott:

Hirdetés

légvédelmi szempontból a bázis nem közvetlenül Lengyelországot, hanem a tőle távoli területeket védi a például Iránból kilőtt rakétáktól.

Varsó számára elsősorban az a jelentősége, hogy amerikai katonai titok alá vont létesítményről van szó, amelyet az Egyesült Államok őrizni fog – magyarázta az államfő.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter beszédében elmondta: a bázis jelenlegi változata nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa területét, ezen belül Lengyelországot védheti.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter úgy fogalmazott:

a támaszpont „az amerikai, a szövetséges fegyveres erők örök lengyelországi jelenlétét” hozza magával, ebből a szempontból a létrehozása az 1989 utáni történelem egyik legfontosabb eseménye.

Stuart Munsch admirális, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Európai és Afrikai Erőinek parancsnoka az amerikai és a lengyel nemzetbiztonság szempontjából nevezte fontosnak a bázist.

korábban írtuk

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát
Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.

A redzikowói támaszpont egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül Európában az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítették. Ilyen rendszert befogadó támaszpontot már 2016 májusában a romániai Deveselun is felavatták.

A NATO szerint a romániai és a lengyelországi elfogórendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euro-atlanti térség védelme szempontjából.

Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket.

Eközben Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé.

„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy

a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”.

„Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,

amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy

Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető,

Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

korábban írtuk

Egy ideig még „egyedül” védi Románia Európát a ballisztikus rakéták jelentette veszély ellen
Egy ideig még „egyedül” védi Románia Európát a ballisztikus rakéták jelentette veszély ellen

Egy ideig még Románia marad Európa ballisztikus rakéták elleni védelmének legfőbb letéteményese a deveselui rakétapajzs révén, miután a lengyelországi „testvérrendszer” még mindig nem vethető be.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.

Mint mondta,

az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják.

A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 28., hétfő

A román külügy ideges, amiért Lavrov nevetgélve válaszolt arra, Moszkva célpontnak tekinti-e a deveselui rakétatámaszpontot

Bírálta hétfőn Oana Țoiu román külügyminiszter, hogy Oroszország szerinte komolytalanul viszonyul egy esetleges konfliktushoz egy NATO-tagállammal – konkrétan Romániával.

A román külügy ideges, amiért Lavrov nevetgélve válaszolt arra, Moszkva célpontnak tekinti-e a deveselui rakétatámaszpontot
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Őrizetbe vették az Orbán-kormány egykori miniszterét

A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) őrizetbe vették Seszták Miklós (KDNP) országgyűlési képviselőt, volt nemzeti fejlesztési minisztert hétfőn – tudta meg a 24.hu Papp Gábortól, a politikus ügyvédjétől.

Őrizetbe vették az Orbán-kormány egykori miniszterét
2026. szeptember 28., hétfő

Athénban is botrányt okoztak az amerikai nagykövet kijelentései a román kormány megbuktatásáról

Bukarest mellett Athénban is politikai botrány robbant ki, miután napvilágot látott egy cikk, amely szerint az athéni amerikai nagykövet figyelmeztetett: a görög kormány is ugyanúgy megbukhat, mint a román.

Athénban is botrányt okoztak az amerikai nagykövet kijelentései a román kormány megbuktatásáról
2026. szeptember 28., hétfő

Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztette az Országgyűlés

Magyar Péter kormányfő, Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.

Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztette az Országgyűlés
Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
2026. szeptember 25., péntek

A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.

A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya
2026. szeptember 25., péntek

Trump és Hszi ismét találkozott – jobb vagy veszélyesebb hely lett a világ a tárgyalások után?

Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.

Trump és Hszi ismét találkozott – jobb vagy veszélyesebb hely lett a világ a tárgyalások után?
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Az energiaügyi államtitkár elmondta, lesz-e elegendő gáz a télen, és hogy milyen árakra számíthatunk

Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Az energiaügyi államtitkár elmondta, lesz-e elegendő gáz a télen, és hogy milyen árakra számíthatunk
2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében
2026. szeptember 24., csütörtök

Nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében

2026. szeptember 23., szerda

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát

Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.

Egy meleg, egy hideg: míg Zelenszkij Trumppal tárgyalt, az EU levett a szankciós listáról két orosz oligarchát
Hirdetés
Hirdetés