Fotó: Videófelvétel
Az Egyesült Államok nem fog csapatokat küldeni az ukrajnai szárazföldi harcokban való részvételre, és Volodimir Zelenszkij elnök sem kért ilyen segítséget – közölte John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a Fehér Ház helyi idő szerint keddi sajtótájékoztatóján.
2024. március 06., 07:592024. március 06., 07:59
Mint ismeretes, Emmanuel Macron francia elnök felháborodást váltott ki a nyugati szövetségesek körében, amikor február 26-án azt mondta, hogy „nem zárható ki” a nyugati csapatok Ukrajnába telepítésének lehetősége, aminek hatására számos vezető leszögezte, hogy soha nem vennének fontolóra egy ilyen intézkedést.
„Nem lesznek harcoló amerikai szárazföldi csapatok Ukrajnában” – mondta Kirby újságíróknak Joe Biden amerikai elnök nevében.
– tette hozzá.
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
Kirby ismét sürgette a törvényhozókat, hogy fogadják el a kongresszusban jelenleg függőben lévő kiegészítő finanszírozási csomagot. A törvényjavaslat 61 milliárd dolláros katonai segélyt biztosítana, olyan támogatást, amelyre a fronton lőszerhiánnyal küzdő ukrán csapatoknak égető szükségük van.
Közben Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden az MAD katonai hírszerzés első vizsgálati eredményeit ismertetve közölte:
A szociáldemokrata politikus szerint nem a német hadsereg kommunikációs rendszerével volt hiba, hanem egyéni hibáról van szó, amely véletlenszerű találathoz vezetett egy nagyszabású orosz lehallgatási akció során a szingapúri légibemutatón.
„Kommunikációs rendszereinket nem törték fel” – hangsúlyozta. Mint mondta, személyi következményeket egyelőre nem vonnak le. „Amennyiben semmi rosszabb nem kerül napvilágra, akkor nem fogok feláldozni legjobb tisztjeim közül senkit Vlagyimir Putyin orosz elnök játszmáinak” – tette hozzá Pistorius.
A tárcavezető ugyan nem említette a szingapúri rendezvényen jelen lévő katonatiszt nevét, de a hangfelvételből kiderül, hogy Frank Gräfe dandártábornokról van szó. Pistorius szerint
A lehallgatott beszélgetés idején rendezték a délkelet-ázsiai országban a légibemutatót, amelyen számos magas rangú európai katonai vezető vett részt.
„Az orosz hírszerzés számára értelemszerűen kész főnyeremény egy ilyen rendezvény ebben a környezetben” – mondta Pistorius, hozzátéve, hogy a szállodákban mindenhol lehallgatási akciók voltak.
A beszélgetés átirata szerint, amit egy orosz újságíró tett közzé, magas beosztású német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak.
Hétfőn bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet is az orosz külügyminisztériumba az ügy miatt.
Eközben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki videókonferencián azt állította:
„Miután az ukrán fegyveresek elmenekültek az avgyijivkai védelmi csomópontról, az orosz csapatcsoport nem hagyta, hogy megkapaszkodjanak a Petrovszke-Lastocskine-Szjeverne vonalon, és továbbra is nyomást gyakorol az ellenségre nyugat felé” – hangoztatta Sojgu, méltatva az orosz hadsereg teljesítményét.
A moszkvai katonai tárca keddi hadijelentése a kupjanszki, a donyecki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről, 21 ukrán támadás és ellentámadás visszaverése mellett. A legtöbb, szám szerint tíz ellenroham Avgyijivkánál hiúsult meg.
Macron: nem hagyhatjuk, hogy Oroszország megnyerje a háborút
Oroszországnak nem szabad megnyernie a jelenlegi orosz-ukrán háborút. A Nyugatnak addig kell támogatnia az ukrán népet és az ukrán hadsereget, amíg csak arra szükség lesz – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután tárgyalásokat folytatott Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel.
Emmanuel Macron azt mondta: fontosnak tartja és támogatja azt a cseh kezdeményezést, hogy az európai unión kívüli országokban közösen lőszert vásároljanak Ukrajnának.
Petr Pavel szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, s meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. A cseh elnök hangsúlyozta: kizárólag tanácsadói segítségről, és nem katonai egységekről lehet szó.
A francia elnök később Petr Fiala cseh kormányfővel cseh-francia stratégiai partnerségi akciótervet írt alá, amely a 2024-2028-as évekre szabályozza a kétoldalú együttműködést számos területen, egyebek között a védelmi, biztonsági és a menekültügyi politikában, valamint az atomenergia hasznosításában és fejlesztésében.
Magyarország és Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!