Az orosz külügyminisztérium azt kifogásolja, hogy az érintett diplomaták részt vettek az ellenzéki tüntetéseken
Fotó: Oroszország külügyminisztériuma
Németország, Lengyelország és Svédország egyaránt tiltakozott amiatt, hogy Oroszország pénteken német, lengyel és svéd diplomatákat utasított ki. Mindhárom ország válaszlépéseket helyezett kilátásba.
2021. február 05., 20:312021. február 05., 20:31
2021. február 05., 20:422021. február 05., 20:42
Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy az érintett személyek nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt. Angela Merkel német kancellár szerint minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban.
Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Angela Merkel. Emmanuel Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal.
A lengyel külügyi tárca közölte: Varsó kész megfelelő válaszlépéseket tenni, amennyiben Moszkva nem vonja vissza a Szentpéterváron akkreditált lengyel diplomata kiutasításáról szóló döntését. Ezt megelőzően a minisztériumba bekérették Oroszország varsói nagykövetét. A varsói külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben viszont kiemelték: a lengyel diplomata „kizárólag a diplomáciai státuszából eredő, a (diplomáciai kapcsolatokról szóló) bécsi konvencióval összhangban lévő szolgálati feladatait teljesítette”.
Hangsúlyozták: a lengyel fél „elvárja, hogy az orosz hatóságok visszavonják téves döntésüket”, máskülönben Lengyelország „fenntartja magának a megfelelő lépések megvalósításának lehetőségét”. A lengyel külügy sajnálatát fejezte ki az orosz hatóságok magatartása miatt, mivel ez a két ország közötti kapcsolatokban „fennálló válság további mélyítését okozza”.
„A külügyminisztérium ezt teljességgel megalapozatlannak tartja, és ezt Oroszország tudomására adtuk” – nyilatkozta Linn Duvhammar svéd külügyi szóvivő. Duvhammar nem zárta ki, hogy Stockholm hasonló módon fog eljárni. Hangsúlyozta: Svédország elítéli az orosz lépést, és fenntartják a jogot arra, hogy megfelelő választ adjanak.
A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a moszkvai kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt. Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!