Az orosz külügyminisztérium azt kifogásolja, hogy az érintett diplomaták részt vettek az ellenzéki tüntetéseken
Fotó: Oroszország külügyminisztériuma
Németország, Lengyelország és Svédország egyaránt tiltakozott amiatt, hogy Oroszország pénteken német, lengyel és svéd diplomatákat utasított ki. Mindhárom ország válaszlépéseket helyezett kilátásba.
2021. február 05., 20:312021. február 05., 20:31
2021. február 05., 20:422021. február 05., 20:42
Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy az érintett személyek nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt. Angela Merkel német kancellár szerint minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban.
Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Angela Merkel. Emmanuel Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal.
A lengyel külügyi tárca közölte: Varsó kész megfelelő válaszlépéseket tenni, amennyiben Moszkva nem vonja vissza a Szentpéterváron akkreditált lengyel diplomata kiutasításáról szóló döntését. Ezt megelőzően a minisztériumba bekérették Oroszország varsói nagykövetét. A varsói külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben viszont kiemelték: a lengyel diplomata „kizárólag a diplomáciai státuszából eredő, a (diplomáciai kapcsolatokról szóló) bécsi konvencióval összhangban lévő szolgálati feladatait teljesítette”.
Hangsúlyozták: a lengyel fél „elvárja, hogy az orosz hatóságok visszavonják téves döntésüket”, máskülönben Lengyelország „fenntartja magának a megfelelő lépések megvalósításának lehetőségét”. A lengyel külügy sajnálatát fejezte ki az orosz hatóságok magatartása miatt, mivel ez a két ország közötti kapcsolatokban „fennálló válság további mélyítését okozza”.
„A külügyminisztérium ezt teljességgel megalapozatlannak tartja, és ezt Oroszország tudomására adtuk” – nyilatkozta Linn Duvhammar svéd külügyi szóvivő. Duvhammar nem zárta ki, hogy Stockholm hasonló módon fog eljárni. Hangsúlyozta: Svédország elítéli az orosz lépést, és fenntartják a jogot arra, hogy megfelelő választ adjanak.
A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a moszkvai kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt. Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!