Kívül tágasabb. Kétséges, hogy a háború sújtotta Ukrajna felvételt nyerhet-e az EU-ba
Fotó: Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió Ukrajna csatlakozási törekvéseit a folyamatban lévő békefolyamat részének tekinti, de nem spekulál a lehetséges csatlakozási dátumokkal – közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden.
2026. február 11., 09:342026. február 11., 09:34
2026. február 11., 09:352026. február 11., 09:35
Az EU illetékese erre a Kyiv Independentnek adott válaszában mutatott rá.
A kommentár a Politico azon riportjához kapcsolódik, miszerint az EU már 2027-re tervezi Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, bár teljes jogú tagság nélkül.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban a jövő évet tűzte ki célul Ukrajna csatlakozásának dátumaként.
„Nyilvánvaló, hogy az EU-integráció hozzájárulhat közös célunkhoz: Ukrajna békéjének és prosperitásának biztosításához” – mondta a Bizottság szóvivője.
A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamatot a reformok vezérlik, és az EU-szerződésekben meghatározott feltételek alapján értékelik.
A Politico forrásai szerint a terv magában foglalná Ukrajna támogatását a reformok előmozdításában, miközben
„Az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében a rendkívül nehéz háborús helyzet ellenére folyamatos előrelépést tapasztaltunk, amint azt a legutóbbi bővítési jelentés is kiemeli. Ezt a határozottságot hosszú távon is fenn kell tartani” – nyilatkozta a szóvivő a Kyiv Independentnek.
A decemberben Lvivben tartott EU-találkozón az Európai Bizottság és Ukrajna megállapodott abban, hogy előrehaladnak a folyamat technikai oldalával, még akkor is, ha Magyarország továbbra is blokkolja a csatlakozási pontok megnyitását.
A Politico közölte, a megkérdezett tisztviselők és diplomaták közül egy sem gondolta úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megváltoztatja Ukrajna uniós tagságát ellenző véleményét az áprilisi választások előtt.
„Több EU-tisztviselő is reményét fejezte ki, ha Orbán elveszíti a választásokat, riválisa, Magyar Péter, az ellenzéki Tisza Párt konzervatív vezetője megváltoztathatja az ország álláspontját Ukrajnával kapcsolatban, mivel tavaly megígérte, hogy népszavazásra bocsátja a kérdést” – fogalmazott a hírportál.
A Politico szerint, noha Orbán Viktor határozottan ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, van egy ember, akiről az európai vezetők úgy vélik, hogy megváltoztathatja a véleményét, ez Donald Trump amerikai elnök.
A tárgyalt javaslatok között szerepel, hogy egyszerűen
Orbán Viktor: a Zelenszkij-terv nyílt hadüzenet Magyarországnak
Az öt pontból álló Zelenszkij-terv nyílt hadüzenet Magyarországnak – közölte a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.
Orbán Viktor azt írta, hogy a „brüsszeli elit hivatalos lapja, a Politico” közzétette Brüsszel és Kijev legújabb haditervét, az öt pontból álló Zelenszkij-tervet.
Eldöntötték, Ukrajnát már 2027-ben fel fogják venni az unióba – tette hozzá.
„Az új terv egy nyílt hadüzenet Magyarországnak. Fittyet hánynak a magyarok döntésére, és bármi áron eltakarítják a magyar kormányt az útból. Azt akarják, hogy jöjjön a Tisza, mert akkor nincs több vétó, nincs több ellenállás és nincs kimaradás. Idén áprilisban még megállíthatjuk őket. Ehhez a Fidesz a biztos választás!” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök kedden Szentendrén arról beszélt: létkérdés, hogy ne engedjük be az ukránokat az Európai Unióba, ha Ukrajna tag lenne, az Európai Unió már háborúban lenne.
Az Ukrajna gyorsított csatlakozásával kapcsolatos nézeteltérés azonban túlmutat Magyarországon.
Míg Marta Kos európai bővítési biztos szerint sok tagállam támogatja Ukrajna csatlakozásának felgyorsítását, Friedrich Merz német kancellár – az EU legnagyobb gazdaságának vezetője – szerint a 2027-es belépési dátum „kizárt”.
Mindeközben Matthew Whitaker, Washington NATO-nagykövete szintén kedden bejelentette:
Az Egyesült Államok és a NATO által júliusban aláírt, Ukrajna prioritásainak listáját tartalmazó megállapodás (PURL) meghatározza a NATO-tagállamok és partnerek számára az Ukrajna számára kiemelten fontos felszerelések beszerzésének mechanizmusát.
Eddig huszonnégy ország csatlakozott a kezdeményezéshez, köztük két nem NATO-tagállam, Ausztrália és Új-Zéland.
Whitaker újságíróknak elmondta, hogy a program keretében már mintegy 4,5 milliárd dollárnyi katonai segélyt ígértek Ukrajnának, írja a Reuters.
Az első, a PURL-kezdeményezés keretében Ukrajnába szállított fegyverszállítmány 2025 szeptemberében érkezett meg, két hónappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár Washingtonban bejelentették a megállapodást.
Mivel a Trump-kormány véget vetett az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott nagyszabású katonai támogatásának és szállításának, Kijevnek elsősorban az európai támogatásra és saját hazai védelmi iparára kellett támaszkodnia, hogy továbbra is harcolhasson a csatatéren.
amelyek továbbra is az egyetlen légvédelmi eszközök, amelyek képesek ballisztikus rakétákat lelőni.
Február elején Kijevbe látogatva Rutte elmondta, hogy a 2025 nyara óta légvédelemre használt rakéták 90 százalékát Ukrajnának szállították.
Mivel Oroszország továbbra is teljes erővel folytatja az ukrán energia- és fűtési infrastruktúra elleni hosszú távú hadjáratát, a rakétákból mégis hiány van, és az ország légierejének jelentése szerint januárban több nyugati gyártmányú kulcsfontosságú rendszer rakétái teljesen elfogytak.
Oroszország arra kényszeríti az ukrán hadifoglyok családjait, hogy regisztráljanak Starlink terminálokat
Oroszország kényszeríti az ukrán hadifoglyok családjait, hogy regisztráljanak a Starlink terminálokat, amelyeket az orosz csapatok a harctéren használnak – közölte kedden az ukrán hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs központ.
A bejelentés egy héttel azután történt, hogy Ukrajna védelmi minisztériuma megállapodott a Starlink anyavállalatával, a SpaceX-szel, hogy bevezetik az internetterminálok kötelező regisztrációját Ukrajnában, ami megakadályozza azok orosz erők általi használatát.
„A nehéz helyzetből való kiutat keresve a megszállók figyelmüket a hadifoglyok családjaira fordították” – írta a Koordinációs Központ.
„Olyan eseteket jelentette,, amikor fenyegetésekkel és követelésekkel arra kényszerítették az embereket, hogy a Starlink terminálokat hivatalosan a saját nevükre regisztrálják. Ezeket a berendezéseket aztán Ukrajna és az ukránok ellen kívánják felhasználni.”
Ukrán drónok támadták meg Oroszország volgográdi olajfinomítóját
Ukrán drónok támadták meg Oroszország volgográdi olajfinomítóját szerdára virradóra, és felgyújtották a létesítményt – számolt be a helyi média.
Az orosz védelmi minisztérium korábban azt állította, hogy több régióban 48 ukrán drónt lőtt le, a Volgograd régiót nem számítva.
A finomítót az orosz olajipari óriás Lukoil üzemelteti, és az Exilenova+ Telegram-csatorna szerint idén ez volt az első alkalom, hogy dróntámadás érte.
Kijev rendszeresen támadja az Oroszország és Ukrajna megszállt területeinek mélyén fekvő célpontokat, hogy gyengítse a Kreml harci erejét.
Ukrajna Moszkva energiaipari létesítményeit katonai célpontoknak tekinti, mivel azok finanszírozzák Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!