Nincs döntés. Az EU tagállamai nem tudtak megállapodni arról, hogyan juttassák el Ukrajnának a zárolt orosz vagyont
Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió vezetői csütörtök este megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem döntöttek a befagyasztott orosz pénzeszközök milliárdjairól, amelyekkel az ország védelmét finanszíroznák.
2025. október 24., 08:312025. október 24., 08:31
A 140 milliárd euró értékű, egy belga klíringházban tartott orosz vagyon felhasználásáról szóló döntést az EU illetékesei decemberre halasztották, miután Belgium aggályokat vetett fel.
(A klíringház jelentése egy olyan elszámolóház, amelynek tagvállalatai egy zárt gazdasági körben, közösségben egymás közti adás/vételi tranzakciókat bonyolítanak le egy saját, pénzhelyettesítő utalvánnyal).
A vitatott lépés az EU Oroszországra kiszabott szankcióihoz adódna hozzá – a legutóbbi szankciók csütörtökön a Kreml olajbevételeit célozták meg.
A brüsszeli találkozó a pénteki londoni csúcstalálkozót előzte meg, ahol Sir Keir Starmer miniszterelnök arra fogja ösztönözni az európai vezetőket, hogy növeljék a Kijevnek szállított nagy hatótávolságú rakéták mennyiségét.
Más vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök virtuálisan csatlakoznak a találkozóhoz.
Csütörtökön az európai miniszterek Brüsszelben tárgyaltak arról, hogy hogyan lehetne Ukrajna rendelkezésére bocsátani több milliárd euró értékű befagyasztott orosz pénzeszközt úgynevezett „kártérítési kölcsön” formájában.
Számos uniós kormány remélte, hogy a vezetők támogatni fogják a tervet, és felkérik az Európai Bizottságot, az EU végrehajtó szervét, hogy a következő hetekben dolgozzon ki egy hivatalos jogi javaslatot.
A maratoni tárgyalások után elfogadott végleges szöveg azonban nem adott zöld utat a terveknek.
„Oroszország eszközeit addig kell befagyasztani, amíg Oroszország nem szünteti be Ukrajna elleni agresszív háborúját, és nem téríti meg a háború által okozott károkat” – tette hozzá a nyilatkozat.
A cél most az, hogy az EU vezetői decemberben megállapodásra jussanak.
„Ez a téma biztosan nem triviális. Nagyon összetett” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó után. „Az is nagyon világos volt, hogy vannak tisztázandó pontok.”
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke pozitív hangot ütött meg, amikor kijelentette, hogy
„Oroszországnak ezt jól meg kell jegyeznie: Ukrajna rendelkezni fog a védekezéshez szükséges pénzügyi forrásokkal” – mondta sajtótájékoztatón.
Zelenszkij, aki ott volt a brüsszeli találkozón, „politikai támogatásként” üdvözölte az eredményt aton elképzelés számára, hogy Oroszország eszközeit felhasználják Kijev harci képességeinek fenntartására.
Oroszország pénzének felhasználása számos jogi bonyodalommal jár.
Bart De Wever belga miniszterelnök kijelentette, hogy országának konkrét és szilárd garanciákra van szüksége, mielőtt támogatná a tervet, rámutatva, hogy a terv „ismeretlen terület”.
A belga kormány azzal érvelt, hogy ez peres eljáráshoz vezethet az Euroclear ellen, és végső soron súlyos pénzügyi válságot okozhat.
„Lehet ez (a terv) legális? Ez egy nagyon jó kérdés... Nincs egyértelmű válasz” – mondta De Wever.
„Mindenesetre peres eljárásokba fogunk belekeveredni. Ez biztosnak tűnik.”
Oroszország bírálta az EU javaslatait.
„Bármilyen elkobzási kezdeményezés Brüsszel részéről elkerülhetetlenül fájdalmas válaszlépéseket fog eredményezni” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az EU legújabb szankciói az Egyesült Államok Oroszország olajipara ellen hozott intézkedéseit követték – Donald Trump először szankcionálta Moszkvát, mivel egyre inkább frusztrálja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó véget vetni a háborúnak.
Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli tanácskozáson az uniós tagállamok vezetőinek
Zelenszkij az uniós állam- és kormányfők tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, közel állnak ahhoz, hogy meghozzanak egy nagy döntést a befagyasztott vagyonok felhasználásáról. Hogy pontosan miként, az még mindegy.
A lényeg, hogy az EU vezetői politikai, pozitív döntést hozzanak, hogy pénzügyileg segítsék Ukrajnát.
Megjegyezte: Oroszország háborút hozott az ukrán földre, és ennek az árát nekik kell megfizetniük.
Az Európai Bizottság egy olyan konstrukciót javasolt, amely szerint Ukrajna csak akkor kezdené visszafizetni a pénzt, ha Oroszország megtéríti az általa okozott károkat.
Ugyanakkor arra kérte a tagországok vezetőit, hogy támogassák Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverek megszerzésében, mert ezek „valós következményeket okoznának” a putyini rezsim számára.
Kiemelte, hogy nemcsak az Egyesült Államok, hanem egyes európai országok is rendelkeznek ilyen fegyverekkel, és azt az orosz elnök is tudja, hogy az ilyen eszközök „valóban megváltoztathatják a háború menetét”.
Mindeközben
„Ha ilyen fegyverekkel támadják meg Oroszország területét, a válasz nagyon komoly, mondhatni megdöbbentő lesz. Gondolják ezt át!” – figyelmeztetett az orosz államfő.
Vlagyimir Putyin Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a – brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón elhangzott – kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna hozzájuthat ilyen eszközökhöz, de más eszközökkel is képes 3 ezer kilométeres mélységben csapást mérni Oroszországra.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy Donald Trump miért mondhatta le a közeljövőre tervezett csúcstalálkozót, Putyin hangot adott annak a feltételezésének, hogy az amerikai elnök csak elhalasztani akarta találkozót.
Hozzátette, hogy legutóbbi beszélgetésük során hivatali partnere maga javasolta, hogy a csúcstalálkozót Budapesten tartsák meg.
Orbán Viktor: a budapesti békecsúcs napirenden van
A budapesti békecsúcs napirenden van. Az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak, és bármikor megegyezhetnek. Mivel megegyezés esetén nagyon gyorsan tető alá lehet hozni egy béketanácskozást, Magyarország várakozó állapotban van – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően péntek hajnalban.
Közölte: Európának nem az orosz–amerikai tárgyalásokra kellene készen állnia, hanem tárgyalásokat kellene kezdeményeznie az oroszokkal. „Pont azt kellene csinálnunk tükörszerűen, mint amit az amerikaiak elnöke csinál” – hangsúlyozta.
Kijelentette: nem szeretné, ha Magyarország egy olyan szövetségnek lenne a tagja, amelynek egy újonnan felvett tagja folyamatosan háborús veszedelemben él, és – emelte ki – abba „bármikor beleránthat bennünket, mert az ukrán–orosz háború nem a mi háborúnk”.
Ha Ukrajna tagja az uniónak, akkor az orosz–ukrán háború „a mi háborúnkká válik, és ezt mi nem akarjuk” – szögezte le. Közölte továbbá, Ukrajna állapota „fölszívná, kiszippantaná” Európából azokat a pénzeket, amelyekre Európában van szükség a gazdaság fejlesztéséhez, például Magyarországon.
Ezzel összefüggésben kijelentette: Magyarország nem támogatja az Ukrajnával történő uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését, és nem támogat semmilyen olyan pénzügyi intézkedést sem, amely – mint kiemelte – a magyarok pénzét kivinné Ukrajnába, vagy veszélyeztetné Ukrajnával összefüggésben.
Az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásával kapcsolatban a kormányfő közölte: „Magyarországnak nem állt módjában, hogy támogassa az elfogadott szöveget”. A 26-os körben egyeztetett szövegnek „Magyarország nem részese” - hangsúlyozta.
Azon uniós tervről, amely szerint Ukrajna támogatására használnák fel az európai bankokban elhelyezett, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz vagyonok kamatait, Orbán Viktor úgy vélekedett:
„ha egyszer is hozzányúlnak politikai parancsra bármely itt elhelyezett összeghez, ami nem az unióé, hanem unión kívüli tagállamé, azt elvonják, ráadásul nemzetközi jogi szempontból kétes módon, akkor az megingatja az összes Európában pénzügyi befektetést végrehajtó bizalmát, és akkor ez az üzletág tönkremegy”.
A kormányfő elmondta, a héten levelet váltott az orosz elnökkel, amelynek során Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy orosz pénzeket érintő esetleges uniós intézkedésekre ellenlépéseket fognak tenni. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok „bajba kerülhetnek” - magyarázta.
Lezsögezte: Magyarországnak van világháborús tapasztalata, ezért nem akar háborúba menni, és nem is fog.
Mint mondta, Oroszország és az Egyesült Államok számos területen működhet együtt, ha az országok a nyomásgyakorlástól a komoly, hosszú távú párbeszéd felé fordulnak.
Fehér Ház: nem került le a napirendről Trump és Putyin találkozója
A Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti jövőbeli találkozó továbbra sem „teljesen kizárt” – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön.
„Nézzék, az elnök mindig is azt állította, hogy akkor fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen, amikor azt megfelelőnek és szükségesnek tartja, és tegnap eljött ez a nap” – mondta Leavitt a riportereknek.
„Az elnök már régóta kifejezte csalódottságát Vlagyimir Putyin és, őszintén szólva, a háború mindkét részese iránt. Mindig is azt mondta, hogy egy jó békeszerződés megkötéséhez mindkét félnek érdekeltté kell lennie abban.”
Leavitt hozzátette, hogy Trump nem látott „elég érdeklődést és elég cselekvést” Oroszország részéről a béke előmozdítása érdekében. „Tehát a két vezető találkozója nem teljesen kizárt” – mondta. „Az elnök és az egész kormányzat reméli, hogy egy nap ez újra megtörténhet, de biztosak akarunk lenni abban, hogy a találkozó kézzelfogható, pozitív eredményt hoz, és hogy az elnök ideje jól lesz felhasználva” – jegyezte meg.
A frissen bejelentett, új amerikai szankciókat barátságtalan lépésnek nevezte, amely nem erősíti az orosz–amerikai kapcsolatokat.
Azt mondta, hogy a korlátozások nem lesznek jelentős hatással a gazdasági helyzetre, lesznek ugyan veszteségek, de az orosz energetika magabiztosan áll a helyzethez.
Hangsúlyozta, hogy
„Ez természetesen nyomásgyakorlási kísérlet. De egyetlen önmagát becsülő ország és egyetlen önmagát becsülő nép sem hoz sohasem így döntéseket. Oroszországnak természetesen megvan az a kiváltsága, hogy az önmagát becsülő országok és népek közé sorolja magát” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt vezette be a legtöbb szankciót Oroszország ellen. Elmondta azt is, hogy beszélt az amerikai elnökkel arról, hogy az orosz olajszállítások helyzete hogyan befolyásolja az árak emelkedését a világban, egyebek között az Egyesült Államokban is.
Kitért rá, hogy
Putyin szerint szükséges befektetni alternatív energiaforrásokba, de az elkövetkező évtizedekben nem lehet meglenni szénhidrogének nélkül.
Vlagyimir Putyin az Oroszországi Földrajzi Társaság 17. kongresszusának záróülése után lépett a sajtó elé.
Orosz harci gépek sértették meg a litván légteret
Két orosz katonai repülőgép rövid ideig megsértette Litvánia légterét csütörtökön este – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök.
A balti ország hadserege szerint egy Szu-30-as vadászgép és egy Il-78-as utántöltő repülőgép körülbelül 700 méterre repült be Litvánia légterébe a kalinyingrádi exklávéból, és körülbelül 18 másodpercig ott maradt.
„Ez a nemzetközi jog és Litvánia területi integritásának nyilvánvaló megsértése” – mondta Nauseda, hozzátéve, hogy a litván külügyminisztérium behívatja az orosz követet.
Inga Ruginiene litván miniszterelnök a Facebookon azt írta, hogy az incidens „ismét megmutatja, hogy Oroszország a nemzetközi jogot és a szomszédos országok biztonságát semmibe véve terrorista államként viselkedik. Az ilyen cselekmények azonban nem befolyásolnak minket – Litvánia továbbra is szilárd, egységes és készen áll a védekezésre.”
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján közölte, hogy a Kalinyingrád felett gyakorló Szu-30-asok egyike sem sértette meg más országok határait.
Szeptemberben is történt már hasonló incidens. Észtország közölte, hogy szeptember 19-én három orosz MiG-31-es repülőgép néhány percre belépett légterébe.
Regionális hatóság: tömeges dróncsapás érte a belgorodi régiót
Tömeges ukrán dróncsapás érte Belgorod várost és Belgorod megyét, 14 civil megsebesült – közölte a régió operatív törzse csütörtök este a Telegram-csatornáján.
A hatóság szerint a regionális központban a támadás célpontja egy megállókomplexum volt. Ott kilenc ember sebesült meg, köztük több nő és egy 17 éves tinédzser. A közigazgatási épületre mért dróncsapásban egy férfi sebesült meg.
A Belgorodi járásban lévő Jasznije Zori községben egy személyautót ért csapás, a benne ülő férfi megsebesült, Majszkij faluban pedig egy 12 éves fiút találtak el repeszek. A Grajvoroni járásban Gora-Podol településen egy férfi, Zamosztyjében pedig egy nő sebesült meg.
Több épületben és járműben károk keletkeztek. Az orosz védelmi minisztérium szerint a belgorodi régió légterében helyi idő szerint 16 és 20 óra között húsz ukrán drónt lőttek le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!