Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban.
2024. március 09., 09:062024. március 09., 09:06
Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait.
A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően.
Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.
A Kyiv Independent szerint
„Nem látjuk, hogyan lehetne orosz képviselőket meghívni egy ilyen csúcstalálkozóra. Nem látjuk, hogyan hívhatnánk meg olyan embereket, akik mindent akadályoznak, rombolnak és gyilkolnak. Mi eredményt akarunk, igazságos békét Ukrajna számára. Ezért először a civilizált országok dolgoznak ki egy tervet, és csak azután veszik be Oroszország képviselőit” – tette hozzá az ukrán elnök.
Ankara szoros kapcsolatokat ápolva Moszkvával és Kijevvel is, igyekezett magát közvetítőként pozícionálni a háborúban.
A török államfői hivatal beszámolója szerint az egyeztetések azt követően kezdődtek, hogy Zelenszkij látogatást tett egy Isztambul melletti hajógyárban, ahol az ukrán haditengerészet számára épül két korvett.
Zelenszkij hivatala szerint Erdogannal folytatott megbeszélésén érintették az ukrán elnök úgynevezett békeformuláját, ukrán hadifoglyok szabadon engedését az orosz fogságból, valamint a kétoldalú hadiipari együttműködést is.
Az ukrán elnök a megbeszélések előtt az X-en arról írt, hogy Ankarának és Kijevnek együtt kell dolgoznia az élelmiszerellátás, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonsága fenntartásán. Hozzátette, Ukrajna szorosabb védelmi kapcsolatokat akar Törökországgal, amelynek segítségére szüksége van további ukrán hadifoglyok szabadon engedése végett is.
Eközben
Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte, „a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek”.
A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint
Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe.”
Hozzátette, hogy
ezért arra szólította fel az orosz vezetést, hogy külön rendeletben és egyértelműen nyilatkoztassa ki, hogy a kínzás elfogadhatatlan és büntetendő cselekmény.
Felkérte Oroszországot, hogy a vádak tisztázása érdekében olyan vizsgálatot indítson, amely nemzetközi megfigyelők részvételével teszi lehetővé a hadifoglyok felkeresését és a lefolytatott bűntetőeljárások ellenőrzését.
Hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint „az ukrán hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek a hadifoglyokkal való méltányos bánásmód érdekében”.
Ugyanakkor megemlítette, hogy
főleg az elfogásokat, az őrizetbe vételeket és a szállítást illetően. Ezért Alice Jill Edwards arra hívta fel az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb vizsgálják ki ezeket az ügyeket, továbbá tegyék meg a szükséges lépéseket a foglyokat és a panaszosokat megillető törvényes jogok védelme és betartása érdekében.
Az ENSZ speciális ügyekkel foglalkozó jelentéstevői olyan független szakértők, akik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megbízásából vizsgálódnak, de nem a világszervezet nevében fogalmazzák meg beszámolóikat.
Moszkva szerint szombatra virradóra ukrán drónok támadtak orosz területeket
Oroszország állítása szerint ukrán drónok támadták Kurszk és Rosztov területét szombaton a kora reggeli órákban, állítólag egy embert megsebesítve és megrongálva egy klinika tetejét.
Roman Sztarovojt kurszki területi kormányzó a Telegramon jelentette be, hogy egy ukrán drón törmelékei egy klinika tetejére hullottak. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a robbanásveszély miatt az intenzív osztályon lévő betegeket evakuálni kényszerültek.
Emellett Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója közölte, hogy állítólag több drónt is megsemmisítettek a régió felett. A jelentések szerint egy katasztrófavédelmi dolgozó megsérült a támadásban.
A helyi Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a Rosztovi területhez tartozó Taganrog városában a helyiek öt robbanást hallottak az éjszaka folyamán. Golubev a Taganrog elleni támadást „masszívnak” minősítette.
Az elmúlt hónapokban az orosz hatóságok egyre több dróncsapásról számoltak be, amelyek célpontjai Belgorod, Brjanszk, Orjol és a Leningrádi terület, valamint más régiók voltak.
A cseh kormányfő szerint az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére van meg a pénz
Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz.
A miniszterelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.
„Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának” – írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.Ű
A kormányfő kifejtette: a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek legyártását és szállítását. „A munka és Ukrajna segítése még nem ért véget” – szögezte le, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a kezdeményezést.
A CTK hírügynökség csütörtöki jelentése szerint eddig 18 ország csatlakozott Csehország kezdeményezéséhez.
Petr Pavel még februárban a müncheni biztonságpolitikai konferencián jelentette be, hogy Prága felmérése szerint van különböző országokban 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es megvásárolható lőszer vagy lőszergyártási kapacitás, és ha volna pénz a felvásárlásukra, akkor ezek heteken belül Ukrajnába kerülhetnének.
Tomás Kopecky, a cseh kormánynak az ukrajnai újjáépítés ügyeiért felelős megbízottja a közszolgálati rádiónak pénteken délután azt mondta: az ígéret már megvan az összes, tehát mintegy 800 ezer lövedék finanszírozására, de a pénz még nincs a munícióvásárlást lebonyolító közvetítők számláján. Úgy vélte, hogy az egész akció több hónapig is eltarthat, mert a lőszerek egy részét csak ezután fogják legyártani. Arról, milyen összeg szükséges a tervezett vásárláshoz, a cseh vezetők nem nyilatkoztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!