Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban.
2024. március 09., 09:062024. március 09., 09:06
Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait.
A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően.
Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.
A Kyiv Independent szerint
„Nem látjuk, hogyan lehetne orosz képviselőket meghívni egy ilyen csúcstalálkozóra. Nem látjuk, hogyan hívhatnánk meg olyan embereket, akik mindent akadályoznak, rombolnak és gyilkolnak. Mi eredményt akarunk, igazságos békét Ukrajna számára. Ezért először a civilizált országok dolgoznak ki egy tervet, és csak azután veszik be Oroszország képviselőit” – tette hozzá az ukrán elnök.
Ankara szoros kapcsolatokat ápolva Moszkvával és Kijevvel is, igyekezett magát közvetítőként pozícionálni a háborúban.
A török államfői hivatal beszámolója szerint az egyeztetések azt követően kezdődtek, hogy Zelenszkij látogatást tett egy Isztambul melletti hajógyárban, ahol az ukrán haditengerészet számára épül két korvett.
Zelenszkij hivatala szerint Erdogannal folytatott megbeszélésén érintették az ukrán elnök úgynevezett békeformuláját, ukrán hadifoglyok szabadon engedését az orosz fogságból, valamint a kétoldalú hadiipari együttműködést is.
Az ukrán elnök a megbeszélések előtt az X-en arról írt, hogy Ankarának és Kijevnek együtt kell dolgoznia az élelmiszerellátás, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonsága fenntartásán. Hozzátette, Ukrajna szorosabb védelmi kapcsolatokat akar Törökországgal, amelynek segítségére szüksége van további ukrán hadifoglyok szabadon engedése végett is.
Eközben
Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte, „a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek”.
A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint
Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe.”
Hozzátette, hogy
ezért arra szólította fel az orosz vezetést, hogy külön rendeletben és egyértelműen nyilatkoztassa ki, hogy a kínzás elfogadhatatlan és büntetendő cselekmény.
Felkérte Oroszországot, hogy a vádak tisztázása érdekében olyan vizsgálatot indítson, amely nemzetközi megfigyelők részvételével teszi lehetővé a hadifoglyok felkeresését és a lefolytatott bűntetőeljárások ellenőrzését.
Hangsúlyozta továbbá, hogy véleménye szerint „az ukrán hatóságok komoly erőfeszítéseket tesznek a hadifoglyokkal való méltányos bánásmód érdekében”.
Ugyanakkor megemlítette, hogy
főleg az elfogásokat, az őrizetbe vételeket és a szállítást illetően. Ezért Alice Jill Edwards arra hívta fel az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb vizsgálják ki ezeket az ügyeket, továbbá tegyék meg a szükséges lépéseket a foglyokat és a panaszosokat megillető törvényes jogok védelme és betartása érdekében.
Az ENSZ speciális ügyekkel foglalkozó jelentéstevői olyan független szakértők, akik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megbízásából vizsgálódnak, de nem a világszervezet nevében fogalmazzák meg beszámolóikat.
Moszkva szerint szombatra virradóra ukrán drónok támadtak orosz területeket
Oroszország állítása szerint ukrán drónok támadták Kurszk és Rosztov területét szombaton a kora reggeli órákban, állítólag egy embert megsebesítve és megrongálva egy klinika tetejét.
Roman Sztarovojt kurszki területi kormányzó a Telegramon jelentette be, hogy egy ukrán drón törmelékei egy klinika tetejére hullottak. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a robbanásveszély miatt az intenzív osztályon lévő betegeket evakuálni kényszerültek.
Emellett Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója közölte, hogy állítólag több drónt is megsemmisítettek a régió felett. A jelentések szerint egy katasztrófavédelmi dolgozó megsérült a támadásban.
A helyi Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a Rosztovi területhez tartozó Taganrog városában a helyiek öt robbanást hallottak az éjszaka folyamán. Golubev a Taganrog elleni támadást „masszívnak” minősítette.
Az elmúlt hónapokban az orosz hatóságok egyre több dróncsapásról számoltak be, amelyek célpontjai Belgorod, Brjanszk, Orjol és a Leningrádi terület, valamint más régiók voltak.
A cseh kormányfő szerint az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére van meg a pénz
Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz.
A miniszterelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.
„Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának” – írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.Ű
A kormányfő kifejtette: a cseh kormány most elsősorban arra összpontosít, hogy olyan partnereket keressen, amelyek hajlandók finanszírozni a lövedékek legyártását és szállítását. „A munka és Ukrajna segítése még nem ért véget” – szögezte le, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatják a kezdeményezést.
A CTK hírügynökség csütörtöki jelentése szerint eddig 18 ország csatlakozott Csehország kezdeményezéséhez.
Petr Pavel még februárban a müncheni biztonságpolitikai konferencián jelentette be, hogy Prága felmérése szerint van különböző országokban 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es megvásárolható lőszer vagy lőszergyártási kapacitás, és ha volna pénz a felvásárlásukra, akkor ezek heteken belül Ukrajnába kerülhetnének.
Tomás Kopecky, a cseh kormánynak az ukrajnai újjáépítés ügyeiért felelős megbízottja a közszolgálati rádiónak pénteken délután azt mondta: az ígéret már megvan az összes, tehát mintegy 800 ezer lövedék finanszírozására, de a pénz még nincs a munícióvásárlást lebonyolító közvetítők számláján. Úgy vélte, hogy az egész akció több hónapig is eltarthat, mert a lőszerek egy részét csak ezután fogják legyártani. Arról, milyen összeg szükséges a tervezett vásárláshoz, a cseh vezetők nem nyilatkoztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!