
Fotó: Ilusztráció
2011. szeptember 22., 15:202011. szeptember 22., 15:20
Az európai uniós belügyminisztereknek az EU belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki, brüsszeli ülésén kellett volna dönteniük a schengeni bővítés kérdésében. Azonban Hollandia és Finnország korábban jelezte, hogy nem támogatja a két ország felvételét, mivel nem tartják megbízhatónak a külső határok védelmét, és a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát is megkérdőjelezik. Miután a belügyminiszteri értekezleten a 22 tagállam belügyminiszterei ismertették álláspontjukat, a tanácskozást felfüggesztették, és a tagállamok EU-nagykövetei folytatták az egyeztetést arról a kompromisszumos tervről, amelyet a lengyel EU-elnökség dolgozott ki, és amelynek értelmében két lépcsőben történne meg a bővítés: először csak a légi és a vízi határátkelőkön oldanák fel a határellenőrzést, a szárazföldi határok ügyében pedig csak jövőre döntenének.
Az EU soros lengyel elnöksége bejelentette: két állam – Hollandia és Finnország – lehetetlenné tette a döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozása tekintetében. „Ígéretszegés történt”, mivel a két tagjelölt állam uniós csatlakozása alkalmával ígéretet kapott arra, hogy a feltételek teljesítése esetén tagjai lesznek a Schengen-övezetnek.
„Ennek alapján pedig szomorú következtetést kell levonnunk a tagállamok közti kölcsönös bizalom tekintetében” – nyilatkozta csütörtökön Brüsszelben Jerzy Miller lengyel belügyminiszter. „Április óta tudjuk, hogy a két állam teljesítette a csatlakozási feltételeket. Az uniós csatlakozásuk alkalmával Romániának és Bulgáriának tett ígéretet nem sikerült betartani” – tette hozzá a lengyel miniszter.
Hollandia és Finnország már a tanácskozás előtt megismételte csütörtökön: egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez.
A tanácskozására érkező Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.
A zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről később diplomatáktól az szivárgott ki, hogy Hollandia mellett Finnország is elutasította a két ország idén márciusi csatlakozását megtorpedózó franciák és a németek által elfogadhatónak gondolt kompromisszumos javaslatot.
Az uniós tagállamok zöme egyébként a bővítés mellett foglalt állást: Wilfried Martens, a konzervatív alakulatokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki a néppát háromnapos nyári egyetemére érkezett Bukarestbe csütörtökön, biztosította az őt fogadó Emil Boc miniszterelnököt arról, hogy az EPP-tag belügyminiszterek – a hollandon kívül – támogatják a két ország schengeni csatlakozását. Martens közölte, a többi EPP-s miniszter megpróbálja meggyőzni holland kollégáját a román ésa bolgár csatlakozás szükségességéről.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott Martensszel, kifejtette, nehéz elfogadni, hogy újabb feltételeket szabnak Románia számára, amikor a csatlakozás technikai felktételeit már teljesítette. Szerinte a baj forrása Hollandián belül található, az ottani belpolitikában.
Mint ismeretes, a hivatalos román álláspont az, hogy a a holland ellenkezés a hágai kormánykoalícióban részt vevő euroszkeptikus Szabadságpárt ellenkezésének tudható be.
Traian Băsescu román államfő az ügy kapcsán elmondta: amennyiben Hollandia fenntartja elutasító álláspontját, Románia az Európai Tanács októberi ülésén napirendre kívánja tűzetni a bővítés kérdését.
A bukaresti belügyminisztérium schengeni osztályának vezetője, Marian Tutilescu ugyanakkor azt mondta: nem kizárt az sem, hogy Románia az európai bírósághoz fordul a vétó miatt.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.