Elkészült az alkotmánytervezet

Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat az elnevezése. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az ország neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség című fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. Az még nem dőlt el, hogy a jogszabály a Magyarország alkotmánya vagy a Magyarország alaptörvénye címet viseli majd – tette hozzá.

Lázár János frakcióvezető szerint ennek az alkotmánynak a legfontosabb szellemi küldetése az 1956-os forradalom és szabadságharc alapértékeinek a vállalása. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány világosan foglaljon állást a múlt lezárását illetően: a jövő Magyarországa semmilyen közösséget nem fog vállalni – a tervek szerint – a diktatúra rendszerével, „1990 májusával kezdődik az új demokratikus Magyarország”. Végérvényes szakítást jelent az új alkotmány szövegtervezete az 1990 előtti korszakkal közjogi értelemben is – mondta, hozzátéve: „egyértelműen letesszük a voksot a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett és jövőnk mellett”.

Lázár János szólt arról is, a tervezetük arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztása után a mandátumuk öt évre szóljon. Az Alapvetések című fejezet a többi között rendelkezik arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.

A szöveg szerint „tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást. Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt Pál pedig április 25-én írhatja alá.