2011. március 11., 10:022011. március 11., 10:02
Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat az elnevezése. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az ország neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség című fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. Az még nem dőlt el, hogy a jogszabály a Magyarország alkotmánya vagy a Magyarország alaptörvénye címet viseli majd – tette hozzá.
Lázár János frakcióvezető szerint ennek az alkotmánynak a legfontosabb szellemi küldetése az 1956-os forradalom és szabadságharc alapértékeinek a vállalása. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány világosan foglaljon állást a múlt lezárását illetően: a jövő Magyarországa semmilyen közösséget nem fog vállalni – a tervek szerint – a diktatúra rendszerével, „1990 májusával kezdődik az új demokratikus Magyarország”. Végérvényes szakítást jelent az új alkotmány szövegtervezete az 1990 előtti korszakkal közjogi értelemben is – mondta, hozzátéve: „egyértelműen letesszük a voksot a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett és jövőnk mellett”.
Lázár János szólt arról is, a tervezetük arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztása után a mandátumuk öt évre szóljon. Az Alapvetések című fejezet a többi között rendelkezik arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.
A szöveg szerint „tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást. Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt Pál pedig április 25-én írhatja alá.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.