2011. március 11., 10:022011. március 11., 10:02
Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat az elnevezése. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az ország neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség című fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. Az még nem dőlt el, hogy a jogszabály a Magyarország alkotmánya vagy a Magyarország alaptörvénye címet viseli majd – tette hozzá.
Lázár János frakcióvezető szerint ennek az alkotmánynak a legfontosabb szellemi küldetése az 1956-os forradalom és szabadságharc alapértékeinek a vállalása. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány világosan foglaljon állást a múlt lezárását illetően: a jövő Magyarországa semmilyen közösséget nem fog vállalni – a tervek szerint – a diktatúra rendszerével, „1990 májusával kezdődik az új demokratikus Magyarország”. Végérvényes szakítást jelent az új alkotmány szövegtervezete az 1990 előtti korszakkal közjogi értelemben is – mondta, hozzátéve: „egyértelműen letesszük a voksot a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett és jövőnk mellett”.
Lázár János szólt arról is, a tervezetük arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztása után a mandátumuk öt évre szóljon. Az Alapvetések című fejezet a többi között rendelkezik arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.
A szöveg szerint „tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást. Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt Pál pedig április 25-én írhatja alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok