Lesz eredmény? Az elemzők szerint már az is fontos, hogy Trump és Putyin személyesen találkozott
Fotó: MTI/EPA
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
2025. augusztus 16., 14:342025. augusztus 16., 14:34
2025. augusztus 16., 14:482025. augusztus 16., 14:48
Bendarzsevszkij Anton a közösségi oldalán szombaton közzétett reakcióban rámutatott: várható volt, hogy a Trump és Putyin közötti találkozón nem születik áttörés, és nem lesz konkrét eredmény.
Végül Trump volt az, aki bár pozitív hangnemben beszélt (és produktívnak nevezte a találkozót), de kimondta, hogy nem tudtak teljes egyetértésre jutni, és alku egyelőre nincs” – idézte fel a Fehéroroszországban született, Magyarországon élő külpolitikai elemző, újságíró, a posztszovjet térség szakértője.
„A zárt találkozó végül közel három órán át tartott, pedig Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov beharangozta, hogy ez 6-7 óra is lehet, mert az elnöki egyeztetés után alacsonyabb szinten a delegációk is külön tárgyalnak. Végül ez elmaradt. A korábban beharangozott, delegációk részvételével tartandó közös ebédet lemondták, Trump hazament Washingtonba. A sajtótájékoztató néhány perc alatt lement (Putyin 7 percet beszélt, Trump csak 3 percet), újságírói kérdésekre nem került sor” – mutatott rá.
Se teljes tűzszünet, sem a sajtóban korábban bedobott részleges tűzszünet (levegőben) nem lett. Arról sem ejtettek egy szót sem (pedig a találkozó előtt napirenden volt), hogy ezután jöhetne majd a Zelenszkij-Trump-Putyin találkozó” – hívta fel a figyelmez az elemző, aki zárásként felidézte: Trumpnak már kevesebb, mint két hónapja maradt, hogy rákényszerítse Putyint a békére, mielőtt október 10-én kihirdetik a Nobel-békedíj győztesét.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a kritikusok „fotó-opként” gúnyolják a csúcstalálkozót, mintha a diplomácia valami Excel-táblában mérhető KPI-rendszer volna.
– fogalmazott az elemző.
Kifejtette: az az elvárás, hogy Kijev minden asztalnál ott üljön, „szép, istenfélő, csak nem éppen realista”. Rámutatott: a diplomáciai koreográfia nem úgy működik, hogy mindenki egyszerre táncol a színpadon.
„Sok tárgyalás titkos csatornákon indul, bilaterális egyeztetésekkel, mielőtt multilateralizálódik. Az ellenféllel való kommunikáció nem árulás, hanem a terep felderítése. Aki ezt nem érti, az a sakkot is úgy képzeli, hogy az első lépésnél mattot kell adni” – hangsúlyozta.
„Hadsereg, energia, nukleáris arzenál. Aki azt gondolja, hogy egy aktív háború közepette figyelmen kívül lehet hagyni Moszkvát, az nem realizmust művel, hanem terápiás önámítást. Tárgyalni vele nem gyengeség – csak annak az elismerése, hogy a gravitációt sem lehet megszavazással eltörölni” – szögezte le.
Arra is kitért, hogy a kritikusok egy bináris dichotómiát erőltetnek: ha nincs tűzszünet, akkor a csúcs kudarc.
„Ez a logika körülbelül annyira diplomácia-kompatibilis, mint egy villáskulcs a zongorahangolásban. A csúcstalálkozók nem instant béketeremtő eszközök, hanem nyomáspontok a rendszerben. Az oslói békefolyamat több mint három évtized és számtalan találkozó után sem hozott eredményt, ennek ellenére a nyugati diplomácia egyik szent tehene maradt.
Visszatekintési torzítás.
mutatott rá.
A realizmus helyetti moralizmust is bírálta, rámutatva: az „emberiség ellenségeivel nem szabad találkozni” elv szépen mutat a prédikációban, de a geopolitikában értéktelen valuta.
„Roosevelt tárgyalt Sztálinnal, Nixon Maóval, Reagan Gorbacsovval – miközben a szovjetek Afganisztánt épphogy megszállva tartották. A kapcsolat megtagadása sosem gyengítette az ellenséget – csak a saját mozgásterünket szűkítette” – hangtsúlyozta.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Történelmi példákat felhozva emlékeztetett:
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
„Ha mai mércével néznénk, csak egy „PR-győzelem” lett volna Gorbacsovnak. A történelem mást mondott” – mutatott rá, majd kitért Nixon 1972-es kínai látogatására, amelyet kezdetben engedménynek látták Maónak. Valójában szétrobbantotta a szovjet–kínai blokkot, és alapjaiban rendezte át a világ geopolitikai egyensúlyát. A nagy gesztusok gyakran évekkel megelőzik a kézzel fogható eredményeket.
Az érzelmi és ideológiai töltetű kritikákat bírálva az aradi születésű, Izraelben élő elemző leszögezte: „A realpolitik sosem szép – de az ellenfél ignorálása még senkit nem tett győztessé”.
Dunda György kárpátaljai újságíró, Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója úgy értékelt: az amerikai elnök az Alaszkában tapasztalt vörösszőnyeges fogadtatásával gyakorlatilag legitimizálta a Kreml urát. A korábban belengetett oroszellenes szankciók helyett Donald Trump most újra Ukrajnára próbál komoly nyomást helyezni, amit a következőkkel indokol:
A fentebbiek tükrében az ukrán államfő nincs könnyű helyzetben, beszédes, hogy a Trump-Putyin találkozót is a korábbiaktól eltérően nagyon visszafogottan, semleges stílusban kommentálta, semmit sem utasított el alapból, csupán a háromoldalú találkozó mielőbbi szükségességét hangsúlyozta. Folytatás hétfőn Washingtonban.
Addig is marad a reménykedés, no meg az egyre nagyobb népharag által kísért erőszakos mozgósítás és a szűnni nem akaró katonatemetések. Augusztus 19-én az Ungvárhoz közeli Kincseshomokon a háború újabb kárpátaljai magyar áldozatát helyezik örök nyugalomra” – emlékeztetett Dunda György.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!