Kivonulnak? A Lukoil külföldi tulajdonainak értékesítésére készül
Fotó: Orbán Orsolya
Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi eszközeit az Egyesült Államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett új szankciók miatt.
2025. október 28., 09:012025. október 28., 09:01
„A PJSC Lukoil tájékoztat, hogy az egyes államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett korlátozó intézkedések miatt bejelenti szándékát, hogy eladja nemzetközi eszközeit” – közölte a Lukoil a honlapján közzétett nyilatkozatában.
A cég hozzátette, hogy jelenleg a potenciális vevők ajánlatait vizsgálja.
Az október 22-én bejelentett legújabb amerikai szankciók Oroszország két legnagyobb olajvállalatát – a Rosznyeftyet és a Lukoilt – valamint több tucat leányvállalatukat érintik, és gyakorlatilag
A szankciók emellett lehetőséget nyújtanak másodlagos szankciók kiszabására azokra a külföldi intézményekre, amelyek a feketelistán szereplőkkel folytatnak tranzakciókat.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Donald Trump amerikai elnök a szankciókat azután vezette be, hogy kudarcba fulladtak a budapesti magas szintű csúcstalálkozó előkészületei Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Trump később kijelentette, hogy nem találkozik orosz kollégájával, ha nincs egyértelmű út a béke megállapodáshoz Ukrajnában.
A Lukoil és a Rosznyefty Oroszország gazdaságának kritikus elemei. Együttesen az ország nyersolaj-exportjának csaknem felét, napi körülbelül 3 millió hordót biztosítják.
Az új korlátozások messze túlmutatnak az anyavállalatokon, hat Lukoil leányvállalatot és 28 Rosznyefty-érdekeltséget érintenek.
Közöttük van a Lukoil-Western Siberia is, amely egyedül a cég szénhidrogén-termelésének körülbelül 40 százalékát adja.
Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s
Kijev régóta ösztönzi szövetségeseit, hogy szankcionálják Oroszország energiaágazatát, azzal érvelve, hogy Moszkva olajbevételeinek megvonása korlátozná az Ukrajna elleni háború finanszírozási képességét.
Mindeközben
A jelentés szerint a drónokkal végrehajtott támadások a civilek ellen az orosz–ukrán háború frontvonalán emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek.
Az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának jelentése szerint Oroszország háborús bűncselekményeket is elkövetett azzal, hogy szándékosan támadta a civileket és a polgári célpontokat.
A jelentés a helyi hatóságokra hivatkozva azt állítja, hogy
Ugyanezen időszak alatt több mint 2000 civil sérült meg ezeken a területeken.
A háború alatt Oroszország többször is tagadta a civilek elleni támadások vádját.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.
A bizottság által vizsgált dróncsapások rendszeresen civil lakóházakat és infrastruktúrát, például kórházakat, humanitárius segélyosztó pontokat, energiaellátó létesítményeket és egy iskolát vettek célba, áll az ENSZ-jelentésben.
A bizottság megállapította, hogy
A támadások terrorizálták a lakosságot, és elviselhetetlenné tették a civilek életét – állapította meg a bizottság. A jelentés szerint az emberek elmenekültek a támadások által leginkább sújtott területekről, így egyes helyek „szinte teljesen kiürültek”.
Egyes esetekben csak a mozgáskorlátozottak, az idősek, a gondozók és azok maradtak ott, akiknek nem volt lehetőségük elmenni – áll a jelentésben.
A bizottság nem vádolt meg név szerint senkit a dokumentált bűncselekményekért, hanem általánosságban az „orosz fegyveres erőket” vagy az „orosz hatóságokat” tette felelőssé.
Putyin aláírta a plutónium ártalmatlanításáról szóló orosz–amerikai szerződés felmondását
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország és az Egyesült Államok által védelmi célokra már nem hasznosított plutónium ártalmatlanításáról szóló, 2000-ben megkötött és 2011-ben ratifikált kormányközi megállapodás felmondásáról szóló törvényt.
Az erre vonatkozó kezdeményezést a kormány július 31-én terjesztette a törvényhozás elé. Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy a megállapodásnak és a csatolt jegyzőkönyveknek a hatályát 2016-ban egy orosz elnöki rendelet és egy szövetségi törvény már felfüggesztette.Ennek okaként az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt nevezték meg,
amely lehetővé teszi az orosz belügyekbe való beavatkozást, továbbá a NATO keleti terjeszkedését, az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, valamint Washington azon szándékát, hogy Moszkva beleegyezése nélkül megváltoztassa a plutónium ártalmatlanításának rendjét.
A felfüggesztésről rendelkező törvény rögzítette a megállapodás újraindításának feltételeit.
Ezek szerint az Egyesült Államoknak azokban a NATO-tagországokban, amelyek 2000. szeptember 1-je után csatlakoztak a szövetséghez, csökkentenie kell katonai infrastruktúrájának terjedelmét, hatályon kívül kell helyeznie a „Magnyitszkij-törvényt” és az Ukrajnát támogató 2014-es törvényt, valamint
fel kell oldania az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell térítenie Moszkvának a gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével neki okozott károkat.
A parlament alsóháza által október 8-án, a felsőház által 22-én megszavazott, a szerződést felmondó törvény magyarázó jegyzete rámutat, hogy az említett feltételek közül egyik sem teljesült. Mi több, az Egyesült Államok számos új lépést tett Oroszország ellen, amelyek gyökeresen megváltoztatták a megállapodás megkötésekor fennálló stratégiai egyensúlyt, és további veszélyeket jelentenek a stratégiai stabilitásra nézve.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (Állami Duma) elnöke korábban azt hangoztatta, hogy a felmondás az orosz érdekeket szolgálja, és a megállapodást már régen fel kellett volna mondani. Az Egyesült Államok és Oroszország a megállapodás keretében 34 tonna fegyverkezési célra alkalmas – nukleáris arzenálok leépítése után megmaradt – plutónium ártalmatlanítását vállalta. Ezt a plutóniumot a katonai programokhoz feleslegesnek ítélték.
A Kommerszant orosz hírportál úgy értesült, hogy az Egyesült Államok hatóságai azt tervezik, hogy a hidegháború idején felhalmozott fegyverkezési célú plutóniumkészletek egy részét átadják az üzleti szférának. A Financial Times című brit lap szerint ez gyengítené Oroszország domináns pozícióját a világ uránpiacán, és csökkentené az adatközpontok villamosenergia-költségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetegyesítés fontos pillanatának nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn az M4-es Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadását.
Nem hisz Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke annak a közvélemény-kutatásnak, amely szerint az erdélyi magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavazna.
Robbantás áldozata lett Fanyil Szarvarov altábornagy, az orosz fegyveres erők operatív felkészítésért felelős vezetője lett – közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság.
Az elmúlt három napban Floridában az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna tisztségviselői között az Oroszország ukrajnai háborújának befejezését célzó tárgyalások középpontjában az álláspontok összehangolása állt – jelentette ki vasárnap Steve Witkoff.
Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Advent utolsó vasárnapján a Vatikánban minden készen áll az ünnepekre, amelyek rendkívülinek számítanak, mivel a XIV. Leó pápa vezette első karácsony egybeesik az egy évvel ezelőtt Ferenc pápa indította jubileumi szentév lezárásával.
Az európai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az Európai Unió piacára került hamis koronavírus- és influenzatesztekkel kapcsolatban – számolt be a G4Media.
Vasárnap tömeges fegyveres támadás történt egy Johannesburg közelében fekvő településen, Dél-Afrikában – közölte a helyi rendőrség.
Számos ismert közéleti személyiség és politikus neve is feltűnik az amerikai igazságügyi minisztérium által a törvény által megszabott határidőben pénteken nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban.
Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!