Kivonulnak? A Lukoil külföldi tulajdonainak értékesítésére készül
Fotó: Orbán Orsolya
Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi eszközeit az Egyesült Államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett új szankciók miatt.
2025. október 28., 09:012025. október 28., 09:01
„A PJSC Lukoil tájékoztat, hogy az egyes államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett korlátozó intézkedések miatt bejelenti szándékát, hogy eladja nemzetközi eszközeit” – közölte a Lukoil a honlapján közzétett nyilatkozatában.
A cég hozzátette, hogy jelenleg a potenciális vevők ajánlatait vizsgálja.
Az október 22-én bejelentett legújabb amerikai szankciók Oroszország két legnagyobb olajvállalatát – a Rosznyeftyet és a Lukoilt – valamint több tucat leányvállalatukat érintik, és gyakorlatilag
A szankciók emellett lehetőséget nyújtanak másodlagos szankciók kiszabására azokra a külföldi intézményekre, amelyek a feketelistán szereplőkkel folytatnak tranzakciókat.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Donald Trump amerikai elnök a szankciókat azután vezette be, hogy kudarcba fulladtak a budapesti magas szintű csúcstalálkozó előkészületei Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Trump később kijelentette, hogy nem találkozik orosz kollégájával, ha nincs egyértelmű út a béke megállapodáshoz Ukrajnában.
A Lukoil és a Rosznyefty Oroszország gazdaságának kritikus elemei. Együttesen az ország nyersolaj-exportjának csaknem felét, napi körülbelül 3 millió hordót biztosítják.
Az új korlátozások messze túlmutatnak az anyavállalatokon, hat Lukoil leányvállalatot és 28 Rosznyefty-érdekeltséget érintenek.
Közöttük van a Lukoil-Western Siberia is, amely egyedül a cég szénhidrogén-termelésének körülbelül 40 százalékát adja.
Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s
Kijev régóta ösztönzi szövetségeseit, hogy szankcionálják Oroszország energiaágazatát, azzal érvelve, hogy Moszkva olajbevételeinek megvonása korlátozná az Ukrajna elleni háború finanszírozási képességét.
Mindeközben
A jelentés szerint a drónokkal végrehajtott támadások a civilek ellen az orosz–ukrán háború frontvonalán emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek.
Az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának jelentése szerint Oroszország háborús bűncselekményeket is elkövetett azzal, hogy szándékosan támadta a civileket és a polgári célpontokat.
A jelentés a helyi hatóságokra hivatkozva azt állítja, hogy
Ugyanezen időszak alatt több mint 2000 civil sérült meg ezeken a területeken.
A háború alatt Oroszország többször is tagadta a civilek elleni támadások vádját.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.
A bizottság által vizsgált dróncsapások rendszeresen civil lakóházakat és infrastruktúrát, például kórházakat, humanitárius segélyosztó pontokat, energiaellátó létesítményeket és egy iskolát vettek célba, áll az ENSZ-jelentésben.
A bizottság megállapította, hogy
A támadások terrorizálták a lakosságot, és elviselhetetlenné tették a civilek életét – állapította meg a bizottság. A jelentés szerint az emberek elmenekültek a támadások által leginkább sújtott területekről, így egyes helyek „szinte teljesen kiürültek”.
Egyes esetekben csak a mozgáskorlátozottak, az idősek, a gondozók és azok maradtak ott, akiknek nem volt lehetőségük elmenni – áll a jelentésben.
A bizottság nem vádolt meg név szerint senkit a dokumentált bűncselekményekért, hanem általánosságban az „orosz fegyveres erőket” vagy az „orosz hatóságokat” tette felelőssé.
Putyin aláírta a plutónium ártalmatlanításáról szóló orosz–amerikai szerződés felmondását
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország és az Egyesült Államok által védelmi célokra már nem hasznosított plutónium ártalmatlanításáról szóló, 2000-ben megkötött és 2011-ben ratifikált kormányközi megállapodás felmondásáról szóló törvényt.
Az erre vonatkozó kezdeményezést a kormány július 31-én terjesztette a törvényhozás elé. Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy a megállapodásnak és a csatolt jegyzőkönyveknek a hatályát 2016-ban egy orosz elnöki rendelet és egy szövetségi törvény már felfüggesztette.Ennek okaként az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt nevezték meg,
amely lehetővé teszi az orosz belügyekbe való beavatkozást, továbbá a NATO keleti terjeszkedését, az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, valamint Washington azon szándékát, hogy Moszkva beleegyezése nélkül megváltoztassa a plutónium ártalmatlanításának rendjét.
A felfüggesztésről rendelkező törvény rögzítette a megállapodás újraindításának feltételeit.
Ezek szerint az Egyesült Államoknak azokban a NATO-tagországokban, amelyek 2000. szeptember 1-je után csatlakoztak a szövetséghez, csökkentenie kell katonai infrastruktúrájának terjedelmét, hatályon kívül kell helyeznie a „Magnyitszkij-törvényt” és az Ukrajnát támogató 2014-es törvényt, valamint
fel kell oldania az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell térítenie Moszkvának a gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével neki okozott károkat.
A parlament alsóháza által október 8-án, a felsőház által 22-én megszavazott, a szerződést felmondó törvény magyarázó jegyzete rámutat, hogy az említett feltételek közül egyik sem teljesült. Mi több, az Egyesült Államok számos új lépést tett Oroszország ellen, amelyek gyökeresen megváltoztatták a megállapodás megkötésekor fennálló stratégiai egyensúlyt, és további veszélyeket jelentenek a stratégiai stabilitásra nézve.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (Állami Duma) elnöke korábban azt hangoztatta, hogy a felmondás az orosz érdekeket szolgálja, és a megállapodást már régen fel kellett volna mondani. Az Egyesült Államok és Oroszország a megállapodás keretében 34 tonna fegyverkezési célra alkalmas – nukleáris arzenálok leépítése után megmaradt – plutónium ártalmatlanítását vállalta. Ezt a plutóniumot a katonai programokhoz feleslegesnek ítélték.
A Kommerszant orosz hírportál úgy értesült, hogy az Egyesült Államok hatóságai azt tervezik, hogy a hidegháború idején felhalmozott fegyverkezési célú plutóniumkészletek egy részét átadják az üzleti szférának. A Financial Times című brit lap szerint ez gyengítené Oroszország domináns pozícióját a világ uránpiacán, és csökkentené az adatközpontok villamosenergia-költségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!