Fotó: Presidency.ro
A jelek szerint egyre csökkennek Klaus Iohannis román államfő esélyei arra, hogy őt válasszák meg a NATO következő főtitkárává – írta a katonai szövetségen belüli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico című EU-s kiadvány.
2023. február 01., 17:132023. február 01., 17:13
2023. február 01., 18:132023. február 01., 18:13
A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma idén szeptemberben jár le, ezért a szövetségen belül lázasan zajlanak az egyeztetések arról, ki töltheti be a továbbiakban a tisztséget. Bár tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy Klaus Iohannis román államfő az esélyes jelöltek között lehet, mostanra az az általános vélekedés, hogy aligha ő veszi majd át a stafétát a norvég politikustól.
És bár az általános vélekedés az, hogy „friss levegőre” lenne szükség, jelentős az esélye annak, hogy nem hagyják el a járt utat a járatlanért, és ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A diplomata szerint három szinten rangsorolták a lehetséges jelölteket.
A második azon esélyes jelöltek nevét tartalmazza, akik akkor jöhetnek szóba, ha Stoltenberg nem kap újabb lehetőséget. Itt Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, illetve Ben Wallace brit védelmi miniszter neve szerepel.
A harmadik, ritkábban emlegetett neveket tartalmazó csoportban Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Caputova szlovák államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel. Mivel eddig a NATO összes főtitkára férfi volt, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy ezúttal nőt válasszanak a katonai szövetség élére. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai tagállamok – szintén a diverzitás jegyében – azt szeretnék, ha ebből a térségből kerülne ki a következő főtitkár.
Zuzana Caputova mindkét szempontnak megfelelne, a pozsonyi elnöki hivatal egyik szóvivője ugyanakkor jelezte: a szlovák államfő jelenlegi feladataira koncentrál.
Ugyanakkor az esélyeiket már csak az is rontja, hogy egyes nyugat-európai tagállamok nem szívesen támogatnának a régiónkból származó jelöltet, mivel úgy értékelik, hogy a szövetség keleti része – különösen pedig a balti államok – túlságosan agresszívak az orosz invázió kapcsán. Ennek nyomán – amennyiben Stoltenberg nem kap újabb esélyt, amellyel amúgy az értesülések szerint szívesen élne – a kompromisszumos megoldás egy holland főtitkár lehet.
A holland politikusokat amúgy is előszeretettel választották meg a tisztségre, az elmúlt hatvan évben három mandátum erejéig összesen 21 éven át töltötték be holland politikusok a posztot. A hollandokat komolynak tekintik a védelem és a biztonság terén, de nem annyira kardcsörtetőnek, mint a baltiakat. Ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök, Sigrid Kaag miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter neve is fölmerült.
A két miniszter nem jelezte, hogy érdekelné a tisztség. A nyugati tagállamok számára Ursula von der Leyen, az EB elnöke is megfelelő jelölt lehet, azonban egyelőre nem világos, hogy érdekelné-e a lehetőség. Rajta kívül még két kanadai politikusnő, Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Mélanie Joly külügyminiszter neve is fölmerült. Azonban mivel a NATO a védelmi képességek erősítését tűzte ki célul, Kanada viszont csak mérsékelten költ védelmi célokra, ráadásul nem is európai ország, esélyeik nem túl jelentősek.
Maga Iohannis még tavaly júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!