Fotó: Presidency.ro
A jelek szerint egyre csökkennek Klaus Iohannis román államfő esélyei arra, hogy őt válasszák meg a NATO következő főtitkárává – írta a katonai szövetségen belüli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico című EU-s kiadvány.
2023. február 01., 17:132023. február 01., 17:13
2023. február 01., 18:132023. február 01., 18:13
A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma idén szeptemberben jár le, ezért a szövetségen belül lázasan zajlanak az egyeztetések arról, ki töltheti be a továbbiakban a tisztséget. Bár tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy Klaus Iohannis román államfő az esélyes jelöltek között lehet, mostanra az az általános vélekedés, hogy aligha ő veszi majd át a stafétát a norvég politikustól.
És bár az általános vélekedés az, hogy „friss levegőre” lenne szükség, jelentős az esélye annak, hogy nem hagyják el a járt utat a járatlanért, és ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A diplomata szerint három szinten rangsorolták a lehetséges jelölteket.
A második azon esélyes jelöltek nevét tartalmazza, akik akkor jöhetnek szóba, ha Stoltenberg nem kap újabb lehetőséget. Itt Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, illetve Ben Wallace brit védelmi miniszter neve szerepel.
A harmadik, ritkábban emlegetett neveket tartalmazó csoportban Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Caputova szlovák államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel. Mivel eddig a NATO összes főtitkára férfi volt, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy ezúttal nőt válasszanak a katonai szövetség élére. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai tagállamok – szintén a diverzitás jegyében – azt szeretnék, ha ebből a térségből kerülne ki a következő főtitkár.
Zuzana Caputova mindkét szempontnak megfelelne, a pozsonyi elnöki hivatal egyik szóvivője ugyanakkor jelezte: a szlovák államfő jelenlegi feladataira koncentrál.
Ugyanakkor az esélyeiket már csak az is rontja, hogy egyes nyugat-európai tagállamok nem szívesen támogatnának a régiónkból származó jelöltet, mivel úgy értékelik, hogy a szövetség keleti része – különösen pedig a balti államok – túlságosan agresszívak az orosz invázió kapcsán. Ennek nyomán – amennyiben Stoltenberg nem kap újabb esélyt, amellyel amúgy az értesülések szerint szívesen élne – a kompromisszumos megoldás egy holland főtitkár lehet.
A holland politikusokat amúgy is előszeretettel választották meg a tisztségre, az elmúlt hatvan évben három mandátum erejéig összesen 21 éven át töltötték be holland politikusok a posztot. A hollandokat komolynak tekintik a védelem és a biztonság terén, de nem annyira kardcsörtetőnek, mint a baltiakat. Ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök, Sigrid Kaag miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter neve is fölmerült.
A két miniszter nem jelezte, hogy érdekelné a tisztség. A nyugati tagállamok számára Ursula von der Leyen, az EB elnöke is megfelelő jelölt lehet, azonban egyelőre nem világos, hogy érdekelné-e a lehetőség. Rajta kívül még két kanadai politikusnő, Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Mélanie Joly külügyminiszter neve is fölmerült. Azonban mivel a NATO a védelmi képességek erősítését tűzte ki célul, Kanada viszont csak mérsékelten költ védelmi célokra, ráadásul nem is európai ország, esélyeik nem túl jelentősek.
Maga Iohannis még tavaly júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!