Egyre inkább úgy tűnik, hiába álmodozik Iohannis a NATO főtitkári tisztségéről, Magyarország is vétózhatja

És bár az általános vélekedés az, hogy „friss levegőre” lenne szükség, jelentős az esélye annak, hogy nem hagyják el a járt utat a járatlanért, és ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A diplomata szerint három szinten rangsorolták a lehetséges jelölteket.

A második azon esélyes jelöltek nevét tartalmazza, akik akkor jöhetnek szóba, ha Stoltenberg nem kap újabb lehetőséget. Itt Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, illetve Ben Wallace brit védelmi miniszter neve szerepel.

A harmadik, ritkábban emlegetett neveket tartalmazó csoportban Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Caputova szlovák államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel. Mivel eddig a NATO összes főtitkára férfi volt, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy ezúttal nőt válasszanak a katonai szövetség élére. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai tagállamok – szintén a diverzitás jegyében – azt szeretnék, ha ebből a térségből kerülne ki a következő főtitkár.

Zuzana Caputova mindkét szempontnak megfelelne, a pozsonyi elnöki hivatal egyik szóvivője ugyanakkor jelezte: a szlovák államfő jelenlegi feladataira koncentrál.

Ugyanakkor az esélyeiket már csak az is rontja, hogy egyes nyugat-európai tagállamok nem szívesen támogatnának a régiónkból származó jelöltet, mivel úgy értékelik, hogy a szövetség keleti része – különösen pedig a balti államok – túlságosan agresszívak az orosz invázió kapcsán. Ennek nyomán – amennyiben Stoltenberg nem kap újabb esélyt, amellyel amúgy az értesülések szerint szívesen élne – a kompromisszumos megoldás egy holland főtitkár lehet.

A holland politikusokat amúgy is előszeretettel választották meg a tisztségre, az elmúlt hatvan évben három mandátum erejéig összesen 21 éven át töltötték be holland politikusok a posztot. A hollandokat komolynak tekintik a védelem és a biztonság terén, de nem annyira kardcsörtetőnek, mint a baltiakat. Ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök, Sigrid Kaag miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter neve is fölmerült.

A két miniszter nem jelezte, hogy érdekelné a tisztség. A nyugati tagállamok számára Ursula von der Leyen, az EB elnöke is megfelelő jelölt lehet, azonban egyelőre nem világos, hogy érdekelné-e a lehetőség. Rajta kívül még két kanadai politikusnő, Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Mélanie Joly külügyminiszter neve is fölmerült. Azonban mivel a NATO a védelmi képességek erősítését tűzte ki célul, Kanada viszont csak mérsékelten költ védelmi célokra, ráadásul nem is európai ország, esélyeik nem túl jelentősek.

Maga Iohannis még tavaly júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.