Figyelmeztetés. Szergej Sojgu szerint egyre aggasztóbb az oroszok számára az ukrán dróntechnológia fejlődése
Fotó: Kreml
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
2026. március 18., 09:302026. március 18., 09:30
Mint ismeretes, az Urál-vidék egy Oroszországot és Kazahsztánt átívelő földrajzi régió, amely a kelet-európai és a nyugat-szibériai síkságok között fekszik.
A területet a hegylánc uralja, amely természetes határt képez Európa és Ázsia között.
Az ülésen Sojgu elmondta, hogy
Sojgu szerint 2025-ben az ukrán légi csapások száma Oroszország infrastruktúrája ellen csaknem négyszeresére nőtt, több mint 23 000 támadást regisztráltak.
Az Uráli régió stratégiai védelmi-ipari vállalkozásoknak, energetikai létesítményeknek, vegyi üzemeknek, valamint Oroszország legnagyobb olaj- és gázmezőinek ad otthont – ezek az ország gazdasági erejének és védelmi képességeinek kulcsfontosságú elemei, mondta Sojgu.
Rámutatott: a régió kiterjedt közlekedési hálózattal is rendelkezik, beleértve a fő vasútvonalakat és csomópontokat, valamint a szövetségi autópályákat.
„Ezek megbénítása nemcsak jelentős gazdasági károkat okozhat, hanem megzavarhatja a nagyvárosi területek működését és a kulcsfontosságú ellátási láncokat is, beleértve azokat is, amelyek elengedhetetlenek egy különleges katonai művelet támogatásához” – mondta a tisztviselő.
A miniszter elmondta, hogy
2026 eleje óta fokozódtak a támadások az orosz ipari vállalkozások és olajfinomítók ellen, amelyek a védelmi szektort támogató és az orosz hadsereget ellátó tevékenységeket érintik – tette hozzá.
A nyilatkozat akkor érkezett, amikor Ukrajna fokozta a hosszú távú csapásokat az orosz területeken, és az ukrán drónok négy napon keresztül egymás után Moszkvát támadták.
Nem történt ez másként szerdára virradóra sem.
– közölte Jevgenyij Filipov polgármester szerdán.
A támadás a város más részein is károkat okozott.
Filipov szerint a drón maradványai megrongálták egy egészségügyi központ tetőzetét, valamint egy villamosvezetéket, így a város egyes részein áramszünet alakult ki, miközben a mentőcsapatok tüzekhez és áramkimaradásokhoz vonultak ki.
Több lakóövezetben, többek között lakóházak udvarain és magánlakásoknál is találtak drónmaradványokat, míg legalább egy magasépületben törött ablakokról számoltak be.
A hatóságok közölték, hogy a mentőszolgálatok minden érintett helyszínen dolgoznak, és a terület vizsgálata folyamatban van.
A hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy ne közelítsenek a drónok roncsaihoz, és minden talált tárgyat jelentsenek a mentőszolgálatoknak.
Az ukrán erők később fokozták a nagy hatótávolságú drónok gyártását, még akkor is, amikor Oroszország már hasonló modelleket vetett be – először Iránból importáltakat, majd később az iráni tervek alapján hazai gyártásúakat.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok, amelyek sokkal olcsóbbak és könnyebben gyárthatók, mint a legtöbb rakéta, ma már az ukrán határtól több mint 2000 kilométerre lévő célpontokat is el tudnak érni.
Ukrajna rendszeresen támadja az orosz katonai létesítményeket és az olajipari objektumokat annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország harctéri képességeit.
Közben
Zelenszkij, aki kedden Londonban folytatta az Ukrajnának nyújtott további támogatás ösztönzését célzó európai körútját, a brit parlamentben tartott beszédében elmondta: több száz olyan ukrán katonai szakértő tartózkodik a Perzsa-öböl térségében, akik tudják, hogy miként lehet elhárítani az iráni dróntámadásokat.
Az ukrán államfő előzőleg Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnökkel tárgyalt, akivel stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.
Audiencián fogadta Zelenszkijt III. Károly király is, este pedig az ukrán elnök előadást tartott a londoni parlament egyik bizottsági termében az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza hatvan tagja előtt.
A rendezvényen jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár is.
Beszédében Zelenszkij kiemelten foglalkozott a hadszíntéri dróntechnológia és a drónelhárító rendszerek rohamos fejlődésével.
Úgy fogalmazott,
Kijelentette, a hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia teljesen új korszakába lépett, és Ukrajna az Oroszországgal vívott háború eddigi négy éve alatt rendkívüli mennyiségű tapasztalatot és műszaki tudást halmozott fel ezen a területen.
Zelenszkij elmondta, jelenleg 201 ukrán katonai szakértő tartózkodik a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében, és további 44 áll készen arra, hogy az iráni konfliktustól sújtott országokba utazzon.
Az ukrán elnök szerint a kontingens olyan szakemberekből áll, akik tudják, hogy miként lehet elhárítani a Sahíd típusú iráni drónokkal végrehajtott támadásokat.
– mondta keddi londoni parlamenti beszédében Volodimir Zelenszkij.
„Több más országgal is együttműködünk. Erről új megállapodások léptek érvénybe, mivel nem akarjuk, hogy az iráni rezsim által a szomszédos országok ellen folytatott terrorhadjárat sikerrel járjon” – fogalmazott az ukrán elnök.
Zelenszkij hangsúlyozta, Irán továbbfejlesztette és még veszélyesebbé tette a Sahíd drónokat, de Ukrajnának meg kellett tanulnia, hogy miként hárítsa el az ezekkel végrehajtott támadásokat, hiszen Irán három év óta Oroszországot is ellátja ilyen típusú drónokkal.
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij közölte, az ukrán kormánynak egyértelmű bizonyítékai vannak arra, hogy az Irán által a Perzsa-öböl térségében bevetett Sahíd drónokban immár orosz gyártmányú részegységek is vannak.
Így az öbölbeli régióban zajló konfliktust Ukrajna sem tekintheti „valamiféle távoli háborúnak”, sőt az orosz-iráni dróngyártási együttműködés miatt Ukrajnának nincs is joga ahhoz, hogy közömbös maradjon, akkor sem, ha tengerek választják el az öböl-menti országok szenvedéseitől – fogalmazott a londoni parlamentben tartott keddi beszédében az ukrán elnök.
Elmondta azt is, hogy
Zelenszkij és Starmer az ukrán elnök parlamenti beszéde előtt, a Downing Streeten közös biztonsági és hadiipari együttműködési deklarációt is aláírt.
Ebben szerepel egyebek mellett az a célkitűzés is, amely szerint Ukrajna katonai képességeit olyan szintre kell fejleszteni, hogy az ukrán fegyveres erők hatékony segítséget tudjanak nyújtani a brit hadseregnek, ha Nagy-Britanniát külső fegyveres agresszió érné.
Ukrajna megkapta az uniós csatlakozás teljes feltételcsomagját
Az ukrán delegáció Brüsszelben megkapta az Európai Uniótól a csatlakozás feltételeit a három utolsó tárgyalási klaszterre vonatkozóan, ezt követi a tárgyalások sikeres lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök kedden a Telegramon.
Az ukrán kormányfő kifejtette, hogy a harmadik klaszterről (a versenyképességről), a negyedikről (a fenntartható fejlődésről) és az ötödikről (az erőforrásokról, a mezőgazdaságról és a kohéziós politikáról) van szó.
„Mostantól Ukrajna rendelkezik a teljes feltételcsomaggal, amelynek teljesítése szükséges az EU-csatlakozáshoz” – emelte ki.
Szviridenko emlékeztetett arra, hogy 2025 végén Kijev már megkapta a feltételeket három klaszterre, amelyek a csatlakozási folyamat alapjaira, a belső piacra és a külkapcsolatokra vonatkoznak.
„Magabiztosan haladunk az európai integráció kijelölt útján. A következő lépések a klaszterek sikeres lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása, ami az utolsó momentum lesz Ukrajna teljes jogú EU-tagsággá válásához” – szögezte le a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is teljesíti a csatlakozási feltételeket, folytatja a reformokat, amelyekről beszámol az Európai Unió vezetésének.
A hirado.hu korábban arról számolt be, hogy keddtől nem hivatalosan megnyílt mind a hat tárgyalási klaszter Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Erről Taras Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes mellett Marta Kos, a bővítésért felelős európai biztos is beszámolt. Utóbbi politikus szerint erre azért volt szükség, mert „nem engedhetik meg maguknak az időveszteséget, amikor Európa egyszerre áll nyomás alatt keletről és nyugatról”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!