2010. április 06., 15:322010. április 06., 15:32
A francia újságírók országos szakszervezete (SNJ) \"felháborodásának\" adott hangot az eljárás miatt. Közleményük szerint \"elvi kérdésről van szó\": az újságírók nem adhatják ki forrásaikat. \"Egyéb törvények azt diktálják, hogy akkor fel kell jelenteni a kábítószer-kereskedőket vagy a terroristákat is\" - hangsúlyozta az SNJ. Az adást készítő újságíró a Le Figaro című napilapban azzal indokolta döntését, hogy a pedofilok egy része már bántalmazott gyermeket, egy részük pedig éppen arra készült. \"Morálisan nem tehettem mást. Ha szó nélkül hazamentem volna, soha többé nem bírtam volna nyugodtan aludni\" - mondta Laurent Richard.
Az újságíró a büntetőtörvénykönyv azon passzusára hivatkozott, amely szerint büntetendő, ha valaki nem tesz feljelentést egy gyanítható bűncselekmény megakadályozására. Ez a kötelezettség azonban Franciaországban nem vonatkozik az újságírókra, akiket véd a forrásjogról szóló törvény - véli Jean-Yves Dupeux a sajtójog szakértője. Véleménye szerint a tényfeltáró újságíró összekeverte a műfajokat, és \"kilépve szerepéből rendőrségi kisegítőként tevékenykedett\". A jogász szerint az újságírók feladata az informálás, de a szakma hagyományából következő etikai kötelezettség azt diktálja, hogy nem adhatják ki forrásaikat. A forrásvédelem szerinte ugyanakkor nem tekinthető érinthetetlen elvnek, és elfogadható, hogy egy riporter inkább a lelkiismeretére hallgat a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények feltárása érdekében.
Az Infiltrés legújabb adása azt mutatja be, hogy a pedofilok hogyan próbálnak kiskorúak közelébe kerülni gyerekeknek és kamaszoknak fenntartott internetes fórumokon. Egy ENSZ-jelentés szerint több mint 750 ezer pedofil a világhálón keresi folyamatosan későbbi \"áldozatait\".
Az újságíró egy 12 éves kislánynak, Jessicának adta ki magát az interneten. Mintegy száz felnőtt vette fel vele így a kapcsolatot néhány hónap alatt, s többen személyes találkozót kezdeményeztek. A randevúkon az újságíró felfedte magát, bizalmi hangulatot alakított ki a vallomásokhoz, amelyeket rejtett kamerával rögzített. Az adásban azonban az arcok csak homályosan láthatók, a beszélők hangját pedig eltorzították, hogy ne legyenek azonosíthatóak.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.