A dán hatóságok két-három héten belül akarják elkezdeni az utasforgalom rendszeres ellenőrzését a német és a svéd határon, az előkészületek már javában zajlanak – közölte csütörtökön a dán pénzügyminisztérium szóvivője.
A koppenhágai kormány döntése, amely a kisebbségi kabinetet kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt (DVP) nyomására született meg, véget vet a schengeni egyezmény nyomán tíz éve tartó akadálytalan utazási szabadságnak. A DVP a főleg Kelet-Európából érkező bűnözők kiszűrésével indokolta a határellenőrzés visszaállítását.
Az intézkedés keretében a dán vámőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a jelentősebb határátkelőkön az utazók csomagjait. Ennek értekében új vámposztokat állítanak fel, elektronikus ellenőrző berendezéseket telepítenek, továbbá mozgó osztagokkal erősítik a mélységi ellenőrzést.
A lépést bejelentő Claus Hjort Frederiksen pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a határellenőrzés visszaállításának dacára Dánia továbbra is részese marad a schengeni egyezménynek. A német hírügynökség megjegyezte: az Európai Bizottság meg akarja vizsgálni, vajon a koppenhágai intézkedés nem jelenti-e az egyezmény megsértését.
A német kormány több minisztere is élesen bírálta csütörtökön a dán kormány döntését. Guido Westerwelle külügyminiszter, továbbá Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter, valamint a Németországot az illetékes uniós miniszterek brüsszeli tanácskozásán képviselő Hans-Peter Friedrich belügyminiszter külön-külön nyilatkozatban a schengeni megállapodásban foglalt utazási szabadság megsértéseként értékelte a dán intézkedést, és egyaránt magyarázatot követelt.
Westerwelle külügyminiszter annak a nézetnek adott hangot, hogy a schengeni megállapodás, illetve az utazási szabadság garantálása az európai egyesülés legfontosabb vívmányai közé tartozik, amelyet nem lehet megkérdőjelezni.
Hasonlóan nyilatkozott Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter, aki szerint a dán döntés azt bizonyítja, hogy az Európai Unión belül mennyire „törékenyek” lehetnek az egyes szabályozások, valamint az alapvetőnek tűnő meggyőződések.
A német kormány belügyminisztere elsősorban az előzetes egyeztetést hiányolta, és hangsúlyozta, hogy az utazási szabadságot minden körülmények között meg kell védeni. Hans-Peter Friedrich annak a nézetnek adott hangot, hogy a határellenőrzések átmeneti időszakra szóló bevezetését csakis rendkívüli alkalmak esetére szabad lehetővé tenni, de - mint hangoztatta - erről is közösen kell dönteni.
Az Európai Parlament szocialista frakciójának német elnöke „merő populizmusnak” minősítette a koppenhágai intézkedést. A berlini Der Tagesspiegelnek adott nyilatkozatában Martin Schulz rámutatott: egy esetleges észak-afrikai menekültprobléma bizonyosan nem oldható meg a német-dán határon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!