2013. február 22., 13:312013. február 22., 13:31
A Conflict Barometer 2012 című elemzés szerint az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma 396 volt tavaly. Ezek közül 43 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 18-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.
Tavaly kettővel csökkent a háborúk száma az egy évvel korábbi húszhoz képest, de a Szudán és Dél-Szudán között kitört konfliktussal 2008 óta először ismét megjelent az államok közötti háború formája. Jelentősen emelkedett a skála negyedik fokozatához, az úgynevezett korlátozott háborúkhoz sorolt konfliktusok száma, „ezért nem beszélhetünk arról, hogy békésebb hely lett a világ” - idézte az intézet közleménye Simon Ellerbrockot, a HIIK igazgatóságának tagját.
A legtöbb háború - összesen kilenc - Afrikában, az Egyenlítőtől délre fekvő térségben dúlt, a legtöbb halálos áldozatot - összesen 65 ezret - pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk szedték. A legvéresebb a szíriai polgárháború, amelyben 55 ezren haltak meg tavaly.
Több konfliktus kikerült a háború kategóriából. Líbia, Egyiptom és Jemen például tavaly már nem számított háború sújtotta országnak a heidelbergi szakértők értékelése szerint. Ugyanakkor elérte a háborús fokozatot egyebek között a Mianmar északi részén a kormányerők és a kacsin kisebbség milíciája között kialakult konfliktus, valamint a Pakisztánban amerikai támogatással iszlamista csoportok ellen indított akció, amelynek tavaly több mint 4 ezer halálos áldozata volt.
Az amerikai kontinensen 2012-ben is Mexikóban dúlt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 12 ezren haltak meg. Európában a gazdasági-pénzügyi válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat. Több országban, például Görögországban és Romániában erőszakos összecsapásokhoz is vezetett a válság nyomán kialakult lappangó feszültség kirobbanása - mutattak rá a HIIK kutatói.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.