
Lassítás. Magyarország behúzta a kéziféket az ukrán és a moldovai EU-csatlakozás ügyében
Fotó: Facebook/European Commission
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
2026. június 24., 08:372026. június 24., 08:37
Kijev és Chişinău fontos mérföldkőhöz érkezett az EU-csatlakozás felé vezető úton, amikor az EU-tagállamok június 15-én egyhangúlag jóváhagyták az első hivatalos tárgyalási klaszter megnyitását mindkét ország számára.
Ezt a lépést évekig blokkolta Orbán Viktor, Magyarország korábbi miniszterelnöke, aki ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását.
A két ország most abban reménykedik, hogy gyorsan előreléphet az EU-csatlakozási folyamatban; Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a hónap elején a Politiconak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev célja, hogy július közepéig megnyissa mind a hat tárgyalási klasztert (azaz hivatalos fejezetcsoportot).
Ez az ütemterv azonban most veszélybe került, miután kedden Magyarország ellenezte, hogy az EU 27 tagállama nevében levelet küldjenek az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, amelyben az EU fővárosainak közös álláspontját ismertetik.
– közölték a diplomáciai források.
A Politico szerint a Magyarország brüsszeli állandó képviseletének szóvivője nem válaszolt a kommentárkérésre.
A lap ugyanakkor emlékeztet: ez a lépés összhangban áll Magyar Péter miniszterelnök Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos álláspontjával.
Bár Magyar nem ellenezte az első tárgyalási csomag megnyitását Ukrajnával, kormánya
Az Európai Tanács múlt heti ülése után tartott sajtótájékoztatón Magyar megismételte álláspontját.
„Összesen hat tárgyalási csoport van, és nem tartjuk jó ötletnek azok egyidejű megnyitását – részben azért, mert az elsőn még meg sem száradt a tinta, részben pedig azért, mert ez rossz üzenetet közvetítene a nyugat-balkáni országoknak – Szerbiának, Albániának, Montenegrónek és Észak-Macedóniának –, amelyek évek óta törekednek az EU-hoz való csatlakozásra.”
Mint ismeretes, Magyar Péter nemrég jelentette be, hogy megállapodásra jutottak az ukrán kormánnyal az ott élő magyar közösség jogainak visszaadásáról, így Magyarország már nem blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, a múlt heti EU-csúcs után Magyar közölte, hogy kezdeményezésére a nyilatkozatból kikerült a csatlakozás gyorsítására vonatkozó kitétel.
Bár ezek a változások nem jelentenek olyan súlyos akadályt Ukrajna számára, mint Orbán Viktor vétói, mégis csapást jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki a héten tartott G7-csúcstalálkozón ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozhasson az EU-hoz. Magyar korábban jelezte, hogy szerinte Ukrajna csak 10–15 év múlva csatlakozhat az EU-hoz, ami jóval távolibb időtáv, mint a legtöbb, Ukrajna és európai szövetségesei által felvetett határidő.

Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
szóljon hozzá!