
Lassítás. Magyarország behúzta a kéziféket az ukrán és a moldovai EU-csatlakozás ügyében
Fotó: Facebook/European Commission
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
2026. június 24., 08:372026. június 24., 08:37
Kijev és Chişinău fontos mérföldkőhöz érkezett az EU-csatlakozás felé vezető úton, amikor az EU-tagállamok június 15-én egyhangúlag jóváhagyták az első hivatalos tárgyalási klaszter megnyitását mindkét ország számára.
Ezt a lépést évekig blokkolta Orbán Viktor, Magyarország korábbi miniszterelnöke, aki ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását.
A két ország most abban reménykedik, hogy gyorsan előreléphet az EU-csatlakozási folyamatban; Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a hónap elején a Politiconak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev célja, hogy július közepéig megnyissa mind a hat tárgyalási klasztert (azaz hivatalos fejezetcsoportot).
Ez az ütemterv azonban most veszélybe került, miután kedden Magyarország ellenezte, hogy az EU 27 tagállama nevében levelet küldjenek az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, amelyben az EU fővárosainak közös álláspontját ismertetik.
– közölték a diplomáciai források.
A Politico szerint a Magyarország brüsszeli állandó képviseletének szóvivője nem válaszolt a kommentárkérésre.
A lap ugyanakkor emlékeztet: ez a lépés összhangban áll Magyar Péter miniszterelnök Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos álláspontjával.
Bár Magyar nem ellenezte az első tárgyalási csomag megnyitását Ukrajnával, kormánya
Az Európai Tanács múlt heti ülése után tartott sajtótájékoztatón Magyar megismételte álláspontját.
„Összesen hat tárgyalási csoport van, és nem tartjuk jó ötletnek azok egyidejű megnyitását – részben azért, mert az elsőn még meg sem száradt a tinta, részben pedig azért, mert ez rossz üzenetet közvetítene a nyugat-balkáni országoknak – Szerbiának, Albániának, Montenegrónek és Észak-Macedóniának –, amelyek évek óta törekednek az EU-hoz való csatlakozásra.”
Mint ismeretes, Magyar Péter nemrég jelentette be, hogy megállapodásra jutottak az ukrán kormánnyal az ott élő magyar közösség jogainak visszaadásáról, így Magyarország már nem blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, a múlt heti EU-csúcs után Magyar közölte, hogy kezdeményezésére a nyilatkozatból kikerült a csatlakozás gyorsítására vonatkozó kitétel.
Bár ezek a változások nem jelentenek olyan súlyos akadályt Ukrajna számára, mint Orbán Viktor vétói, mégis csapást jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki a héten tartott G7-csúcstalálkozón ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozhasson az EU-hoz. Magyar korábban jelezte, hogy szerinte Ukrajna csak 10–15 év múlva csatlakozhat az EU-hoz, ami jóval távolibb időtáv, mint a legtöbb, Ukrajna és európai szövetségesei által felvetett határidő.

Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
szóljon hozzá!