Lejáratás? Moldova szerint Moszkva szándékosan, manipulatív céllal okozott energiakrízist Transznisztriában
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A Dnyeszteren túli energiaválság, amelyet Oroszország gázszállításainak január 1-jei leállása váltott ki, egy szélesebb körű orosz manipulációs és propagandaterv része – állította Daniel Vodă moldovai kormányszóvivő hétfőn.
2025. január 07., 20:562025. január 07., 20:56
„Az orosz propaganda olyan történetet próbál kreálni, amelyben Moldova »problémás szereplővé« válik, noha a kormány egyértelmű megoldásokat javasolt a válság elkerülésére” – mondta.
Mint arról beszámoltunk,
Moldovai tisztségviselők vitatták ezeket az állításokat, megjegyezve, hogy egy nemzetközi ellenőrzés nem tudta igazolni az adósságokat.
Az 1990-es évek eleje óta Oroszország által megszállt Dnyeszteren túli régió nagymértékben függ az orosz gáztól, és a széles körű áramkimaradások és fűtési problémák miatt ipara összeomlással néz szembe.
Vodă szerint a válság Oroszország szándékos törekvését tükrözi, hogy félelmet és nyugtalanságot keltsen.
– vélekedett.
Vagyim Krasznoszelszkij, a régió orosz támogatású közigazgatásának vezetője szerint közel 72 000 otthon és 1500 magasépület van fűtés és melegvíz nélkül Dnyeszteren túl.
A szóvivő bírálta az elutasítást, és az „emberek érdekében történő együttműködés elmulasztásának” nevezte. Az orosz propaganda igyekezett Chişinăut hibáztatni a válságért, azt állítva, hogy a moldovai hatóságok szándékosan okoztak áramkimaradásokat, hogy megbüntessék a régiót – mondta Vodă.
Bár az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállításra vonatkozó tranzitmegállapodás ugyanazon a napon lejárt,
Míg Moldova többi része átállt az európai energiaellátásra Románián keresztül, a Dnyeszteren túli terület továbbra is nagy mértékben függ az orosz gáztól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!