
Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnökévé való jelölése ellen lobbizik a brit kormányfő, aki Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot" látja lehetséges szövetségesének – tudta meg a Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből.
2014. május 27., 17:312014. május 27., 17:31
A Financial Times című lap értesülése szerint David Cameron más jelöltekkel is előállt, Jean-Claude Juncker helyett Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel, valamint Jyrki Katainen finn miniszterelnököt is szívesen látná az Európai Bizottság élén.
A brit kormányfő a brit EU-tagság jövőjéről szóló, 2017-ben esedékes népszavazásra való tekintettel állítólag azt szeretné, ha egy „szimpatikus\" elnöke lenne a bizottságnak Juncker helyett, akinek az euró köré épülő egységes Európáról vallott nézetei nem csengenek egybe a britek közvéleményével.
A volt luxemburgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan\" London számára – mondta Cameron párttársainak a hírek szerint. A konzervatív brit kormányfő már pénteken arról beszélt, hogy mind Juncker, mind pedig szociáldemokrata ellenlábasa, Martin Schulz jelölését elutasítja, mert mindkét politikus túl „föderalista\".
A Reuters úgy tudja, Cameron már a hétvégén felvette a kapcsolatot más állam-, illetve kormányfőkkel, hogy alternatívákról egyeztessen velük. A hírügynökség szerint hat ország vezetőjével beszélt telefonon, köztük Angela Merkel német kancellárral, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a hét végén jelezte, hogy nem támogatja Jean-Claude Juncker jelölését.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva ennek kapcsán úgy vélekedett, nem szabad futni azok után, „akik csak szétrombolni akarják Európát, mint a francia Nemzeti Front, David Cameron brit kormányfő és Orbán Viktor”.
A politikus kifejtette, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásához minősített többség szükséges az Európai Parlamentben, ezért Angela Merkelnek és másoknak is „venniük kell a bátorságot a világos beszédhez\", és meg kell mondaniuk „azoknak, akik elutasítják Jean-Claude Junckert, mert túlságosan európai, hogy Európáról van szó\".
Eközben az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, az euroszkeptikus pártok európai parlamenti választásokon elért eredményei azt mutatják, hogy az állampolgárok elvesztették bizalmukat a hatalmon lévő elitek iránt. José Manuel Barroso hétfőn közölte: rendkívül aggasztónak találja ezt a tendenciát. Hozzátette, hogy a kontinens az európai integráció kezdetei óta az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és szociális válságából lábalt ki.
Barroso ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az euroszkeptikusok előretörésében szerepet játszó tényezők túlmutatnak az európai országok adósságválságán. Emlékeztetett a munkanélküliségre, az idegenekkel szembeni ellenérzésekre és a bevándorlás problémáira. Hangsúlyozta, hogy „mindez a populizmus és a nacionalizmus termékeny táptalaja\".
Francois Hollande francia államfő közölte: továbbra is Franciaország megreformálását és az „érthetetlenné\" vált Európának a növekedés, a munkahelyteremtés és a befektetés érdekében történő új pályára állítását tekinti fő feladatának.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!