Fotó: Zwitter/Rishi Sunak
Emmanuel Macron francia államfő és Rushi Sunak brit miniszterelnök új alapokra kívánja helyezni a francia-brit viszonyt „új ambícióval” a Brexitet követő feszültségekkel teli időszak után. A két ország közötti viszony rendezésének első megállapodása az illegális bevándorlás elleni küzdelmet érinti.
2023. március 11., 08:402023. március 11., 08:40
„Ez az egymásra találás, az újbóli kapcsolatfelvétel, egy új kezdet pillanata. Egy új ambíció csúcstalálkozója” – fogalmazott a francia köztársasági elnök brit kollegájával közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, a két ország közötti első csúcstalálkozón 2018 óta.
Az újrakezdés megpecsételéseként a két ország vezetője új megállapodást kötött a francia partokról a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba tartó illegális bevándorlók megfékezésére. Nagy-Britannia jelentősen megemelte a Franciaországnak nyújtott anyagi támogatást a parti őrség megerősítésére.
„A következő három évben az Egyesült Királyság 141 millió eurót folyósít 2023-24-re, 191 millió eurót 2024-2025-re és 209 millió eurót 2025-2026-ra” – derül ki a találkozót követően megjelent közleményből.
Ezenkívül London további ötszáz járőrt is szolgálatba állít a francia partokon. Több drón és más technológiák is segíteni fogják a francia erőket abban, hogy több illegális bevándorlót tudjanak feltartóztatni.
A francia elnök kiemelte, hogy a két ország együtt kíván küzdeni az illegális bevándorlás ellen, nem feledkezve meg annak „humánus kérdéseiről” és a téma „különösen érzékeny mivoltáról”. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok több mint 1300 lélekvesztőt tartóztattak fel tavaly és 55 embercsempész-hálózatot számoltak fel a „közös francia-brit titkosszolgálati csoport munkájának köszönhetően”.
Mindezek ellenére 2022-ben csaknem 46 ezer embernek sikerült illegális módon átkelnie a La Manche-csatornán. A két ország ezért tavaly novemberben már aláírt egy megállapodást a fokozottabb együttműködésről az illegális átkelések elleni küzdelem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!