Fotó: Zwitter/Rishi Sunak
Emmanuel Macron francia államfő és Rushi Sunak brit miniszterelnök új alapokra kívánja helyezni a francia-brit viszonyt „új ambícióval” a Brexitet követő feszültségekkel teli időszak után. A két ország közötti viszony rendezésének első megállapodása az illegális bevándorlás elleni küzdelmet érinti.
2023. március 11., 08:402023. március 11., 08:40
„Ez az egymásra találás, az újbóli kapcsolatfelvétel, egy új kezdet pillanata. Egy új ambíció csúcstalálkozója” – fogalmazott a francia köztársasági elnök brit kollegájával közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, a két ország közötti első csúcstalálkozón 2018 óta.
Az újrakezdés megpecsételéseként a két ország vezetője új megállapodást kötött a francia partokról a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba tartó illegális bevándorlók megfékezésére. Nagy-Britannia jelentősen megemelte a Franciaországnak nyújtott anyagi támogatást a parti őrség megerősítésére.
„A következő három évben az Egyesült Királyság 141 millió eurót folyósít 2023-24-re, 191 millió eurót 2024-2025-re és 209 millió eurót 2025-2026-ra” – derül ki a találkozót követően megjelent közleményből.
Ezenkívül London további ötszáz járőrt is szolgálatba állít a francia partokon. Több drón és más technológiák is segíteni fogják a francia erőket abban, hogy több illegális bevándorlót tudjanak feltartóztatni.
A francia elnök kiemelte, hogy a két ország együtt kíván küzdeni az illegális bevándorlás ellen, nem feledkezve meg annak „humánus kérdéseiről” és a téma „különösen érzékeny mivoltáról”. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok több mint 1300 lélekvesztőt tartóztattak fel tavaly és 55 embercsempész-hálózatot számoltak fel a „közös francia-brit titkosszolgálati csoport munkájának köszönhetően”.
Mindezek ellenére 2022-ben csaknem 46 ezer embernek sikerült illegális módon átkelnie a La Manche-csatornán. A két ország ezért tavaly novemberben már aláírt egy megállapodást a fokozottabb együttműködésről az illegális átkelések elleni küzdelem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!