
KITEKINTŐ – Bár Barack Obama amerikai elnök a napokban elrendelte, hogy a kormányzat készüljön fel legkevesebb 10 ezer szíriai menekült befogadására az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben, egyre nagyobb nyomás alá kerül Washington, hogy több menekültet fogadjon be.
2015. szeptember 16., 10:052015. szeptember 16., 10:05
2015. szeptember 16., 13:242015. szeptember 16., 13:24
David Miliband volt brit külügyminiszter például nemrég egy amerikai tévéműsorban szólította fel az Egyesült Államokat, „mutassa meg most is, hogy az ilyen ügyekben vezető szerepet tölt be a világban”. „Az Egyesült Államok mindig élenjáró volt a menekültek befogadásában, négy év alatt 1500 ember befogadása azonban csekély hozzájárulás a probléma emberiességi oldalának megoldásához” – jelentette ki még Obama bejelentését megelőzően az ABC amerikai tévé egyik műsorában David Miliband, aki jelenleg az International Rescue Committee nemzetközi menekültügyi szervezet feje.
„Az Egyesült Államok története arról szól, hogy befogadó ország, társadalma bevándorlókra épül. Végtelenül szomorú és csalódást keltő, hogy szem elől veszítettük ezeket az értékeket, és őrizetbe vesszük, majd kitoloncoljuk a menedékkérőket, hogy ezzel elrettentsünk másokat is a bevándorlás megkísérlésétől” – idézte az MTI Cecillia Wangot, az American Civil Liberties Union jogvédő szervezet bevándorlókkal foglalkozó programjának vezetőjét.
Aki arra utalt, hogy szövetségi adatok szerint az Egyesült Államok a 2013-as pénzügyi évben 369 ezer, 2014-esben pedig 316 ezer illegális bevándorlót utasított ki. Igaz, az Egyesült Államok az utóbbi időkben évente 55–70 ezer menekültet fogadott be többtucatnyi országból. John Kirby amerikai külügyminisztériumi szóvivő mindazonáltal a Reuters hírügynökségnek adott interjújában felhívta a figyelmet, miszerint Washington négymilliárd dollárral támogatja a menekültek segélyezését, és hogy az amerikai kormányt aggasztja az a biztonsági kockázat, amelyet a hatalmas menekültáradat okoz. „Nagyon komoly ellenőrzést kell elvégezni a Szíriából kiáramló emberekkel kapcsolatban” – mondta Kirby, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan konzultál európai szövetségeseivel, és együtt megpróbálják kidolgozni erre a megoldást.
Az amerikai hatóságok mindenképpen el akarják kerülni, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vagy az al-Kaida terrorhálózat emberei mint menekültek bejussanak az Egyesült Államokba. Viszont annak is van kockázata, ha Washington ragaszkodik eddigi menekültpolitikájához, és nem lesz aktívabb Európa támogatásában. Egy neve elhallgatását kérő másik amerikai tisztségviselő elismerte, hogy miután az egész világ láthatja fotókon a menekültek tragédiáját, az Egyesült Államok presztízsveszteséget szenvedhet el, ha az európai országokhoz képest csak kisszámú szíriai menekültet fogad be.
Az Obama-kormány szempontjából azonban nemcsak a nemzetközi megítélés miatt kritikus a menekültügy, hiszen a téma fontos része a 2016-os elnökválasztási kampánynak. Donald Trump, a Republikánus Párt e pillanatban legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa noha nagyon határozottan követeli az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorlók kiutasítását, és hangoztatja, hogy falat építtetne végig a mexikói határ mentén, nemrég azt mondta: elnökként elgondolkodna azon, hogy szíriai menekülteket fogadjon be az országba.
Egy másik republikánus elnökjelölt-aspiráns, John Kasich szintén az ABC egyik műsorában azt mondta: ő amellett van, hogy az Egyesült Államok vállaljon nagyobb szerepet a menekültügyben, de hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet nem elsősorban Washington problémája. „Úgy gondolom, van felelősségünk a kérdésben, és több embert kell befogadnunk, de meg kell győződnünk arról, hogy ezek az emberek képesek asszimilálódni. A menekültügy alapvetően Európa gondja, de humanitárius segítséget tudunk nyújtani neki” – jelentette ki Kasich.
Ezzel szemben Michael Ignatieff, a Harvard Kennedy School egyik tanára, a kanadai Liberális Párt volt vezetője a The New York Timesba írt egyik cikkében azt állította: az Egyesült Államok, Kanada és a közel-keleti országok tévednek abban, hogy a menekültválság Európa gondja. Szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei felelősséggel tartoznak a mintegy négymillió szíriai menekült, egyrészt mert fegyverrel látják el a mérsékeltebbnek ítélt szíriai lázadókat, másrészt mert légi hadjáratot folytatnak az IÁ ellen, amelynek térhódítása elől menekülnek leginkább a szíriai lakosok.
„Az európaiak hibáztatása csak alibi, a többi kifogás pedig – mint például, hogy a menekülteknek nincsenek dokumentumaik – hányingerkeltő” – írta Ignatieff. Felszólította az Egyesült Államokat és Kanadát, hogy fogadjon be legalább 25 ezer szíriait, de – mint írta – lehet, hogy ennyi is kevésnek bizonyul majd.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!