Változás. Az ukrán hadsereg – ha korlátozottan is – már bevethet amerikai fegyvereket orosz területről Ukrajnát támadó egységek ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai lőszerekkel mérjen csapást orosz területek ellen, bár korlátozta azok használatát, így Kijev csak a határon túl, Harkiv közelében lévő célpontokat támadhat, miután Oroszország jelentős előretörést hajtott végre az ország északkeleti részén, az orosz határhoz közeli város körül – közölte két amerikai tisztségviselő a CNN-nel.
2024. május 31., 08:012024. május 31., 08:01
„Az elnök nemrég utasította a csapatát, hogy biztosítsa, hogy
– mondta az egyik tisztségviselő.
A korlátozások enyhítése szakítást jelent a régóta fennálló politikával, és az Egyesült Államok közeli szövetségeseinek növekvő nemzetközi nyomása közepette történik. Ez azonban a Harkiv környéki területre korlátozódik, és Ukrajna nem kért engedélyt ezen túl – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy
A hírről először a Politico számolt be.
Kijev éppen az elmúlt hetekben kérte Washingtontól, hogy változtasson a politikáján, mivel az orosz erők előrenyomultak – mondta a tisztségviselő. A Harkivhez közeli, a határon túli, nyugat-oroszországi orosz erők, lőszerraktárak és logisztikai csomópontok most már célba vehetők az Egyesült Államok által biztosított tüzérséggel és rakétákkal.
Az adminisztráció továbbá határozottan kiáll amellett, hogy nem engedi Ukrajnának, hogy használja a legfélelmetesebb lőszert, amelyet bevethetne Oroszország ellen: az ATACMS néven ismert nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek 300 kilométer távolságra lévő célpontokat is képesek eltalálni.
– hangsúlyozta az első tisztségviselő. A tilalom azonban megakadályozta Ukrajnát abban, hogy olyan orosz repülőgépeket vegyen célba, amelyek Oroszország területén belül a földön tartózkodnak.
Antony Blinken külügyminiszter a héten nyilvánosan jelezte, hogy
Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyik jellemzője „az volt, hogy alkalmazkodtunk, ahogy a körülmények változtak, ahogy a harctéri helyzet változott, ahogy Oroszország változtatott azon, hogy miként folytatja agressziójának fokozását, mi is alkalmazkodtunk és kiigazítottuk” – mondta Blinken szerdán egy moldovai látogatáson. „Biztos vagyok benne, hogy továbbra is így fogunk tenni” – tette hozzá.
Újabb halálos orosz légicsapás Harkivban
Három ember meghalt és 16 megsebesült péntekre virradóra orosz csapásokban az északkeleti Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában – jelentette be pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
„Az ellenség ismét kettős csapás taktikájához folyamodott, miközben a mentők és a rendfenntartók már a helyszínen voltak” – tette hozzá Sinehubov, aki szerint a sebesültek között volt egy sürgősségi orvos is.
Az első jelentések szerint két Sz-300-as rakétát lőttek ki a Novobavarszki körzetre, amelyek „kizárólag polgári infrastruktúrát” céloztak – mondta a kormányzó.
A támadás a május 25-én Harkivban egy hipermarket ellen elkövetett, 19 halálos áldozatot követelő robbantást követi.
Harkiv szinte mindennapos célpontja a főként orosz területről indított bombázásoknak.
Az orosz erők péntekre virradóra Kijevet is rakétákkal támadták, de ukrán beszámolók szerint a légvédelem mindet lelőtte. A lezuhanó roncsok felgyújtottak egy ingatlant, amely nem lakóházként szolgál.
Előzőleg kulcsfontosságú európai vezetők jelezték, hogy megváltoztatták álláspontjukat.
Emmanuel Macron francia elnök kedden Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján felvázolta, hogy az Ukrajnának küldött francia fegyverek, köztük nagy hatótávolságú rakéták, oroszországi bázisok célba vételére is engedélyt kaptak.
Az ügy kapcsán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta:
A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.
„Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen engedélyt vagy tilalmat adniuk Ukrajnának. Ez a natósok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte” – hangsúlyozta Zaharova.
De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen. „A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg” – tette hozzá a szóvivő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna az oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában.
Közben
A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.
A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.
Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.
A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.
„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.
A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.
Mindeközben
Pistorius a nap folyamán ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerovval tárgyalt az ukrán hadsereg szükségleteiről.
„Továbbra is támogatjuk önöket ebben a védelmi műveletben” – hangsúlyozta Pistorius. A német tárcavezető kiemelte, hogy az újabb katonai segély egyes elemeit már el is kezdik szállítani. A katonai csomag egyebek között nagy számban tartalmaz IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat, de felderítő és harci drónokat is a fekete-tengeri hadviseléshez. Ezen felül lesznek benne pótalkatrészek is korábban szállított német fegyverrendszerekhez, így például csere lövegcsövek és motorok Leopard páncélosokhoz.
A német védelmi miniszter látogatását biztonsági okok miatt előzetesen titokban tartották.
Lavrov: Az F–16-sok átadása Kijevnek nukleáris jelzés lesz a NATO részéről
Oroszország az F–16-os vadászgépek Ukrajnának való átadását a NATO előre megfontolt jelzésének fogja tekinteni a nukleáris szférában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
„Az F–16-os vadászgép régóta a fő hordozóeszköz a NATO úgynevezett közös nukleáris misszióinak keretében. Ezért nem tudunk másképp tekinteni ezeknek a rendszereknek a kijevi rezsimnek való átadására, mint a NATO előre megfontolt jelzőakciójára a nukleáris szférában. Azt próbálják értésünkre adni, hogy az Egyesült Államok és a NATO szó szerint bármire készen áll Ukrajnában” – mondta Lavrov.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!