Biden titokban engedélyezte, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel mérjenek csapást orosz területek ellen

Változás. Az ukrán hadsereg – ha korlátozottan is – már bevethet amerikai fegyvereket orosz területről Ukrajnát támadó egységek ellen •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Változás. Az ukrán hadsereg – ha korlátozottan is – már bevethet amerikai fegyvereket orosz területről Ukrajnát támadó egységek ellen

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai lőszerekkel mérjen csapást orosz területek ellen, bár korlátozta azok használatát, így Kijev csak a határon túl, Harkiv közelében lévő célpontokat támadhat, miután Oroszország jelentős előretörést hajtott végre az ország északkeleti részén, az orosz határhoz közeli város körül – közölte két amerikai tisztségviselő a CNN-nel.

Hírösszefoglaló

2024. május 31., 08:012024. május 31., 08:01

„Az elnök nemrég utasította a csapatát, hogy biztosítsa, hogy

Idézet
Ukrajna képes legyen az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használni Harkivban, hogy vissza tudjon vágni az orosz erőknek, amelyek lövik vagy lőni készülnek őket”

– mondta az egyik tisztségviselő.

A korlátozások enyhítése szakítást jelent a régóta fennálló politikával, és az Egyesült Államok közeli szövetségeseinek növekvő nemzetközi nyomása közepette történik. Ez azonban a Harkiv környéki területre korlátozódik, és Ukrajna nem kért engedélyt ezen túl – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy

nem számítanak arra, hogy Washington kiterjeszti az engedélyezett területet.

A hírről először a Politico számolt be.

Kijev éppen az elmúlt hetekben kérte Washingtontól, hogy változtasson a politikáján, mivel az orosz erők előrenyomultak – mondta a tisztségviselő. A Harkivhez közeli, a határon túli, nyugat-oroszországi orosz erők, lőszerraktárak és logisztikai csomópontok most már célba vehetők az Egyesült Államok által biztosított tüzérséggel és rakétákkal.

Az adminisztráció továbbá határozottan kiáll amellett, hogy nem engedi Ukrajnának, hogy használja a legfélelmetesebb lőszert, amelyet bevethetne Oroszország ellen: az ATACMS néven ismert nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek 300 kilométer távolságra lévő célpontokat is képesek eltalálni.

Engedélyezték ugyanakkor, hogy amerikai légvédelmi fegyvereket használjon az ukrán és az orosz légtérben repülő orosz repülőgépek közvetlen fenyegetése esetén, és ezt sikeresen tette

– hangsúlyozta az első tisztségviselő. A tilalom azonban megakadályozta Ukrajnát abban, hogy olyan orosz repülőgépeket vegyen célba, amelyek Oroszország területén belül a földön tartózkodnak.

Antony Blinken külügyminiszter a héten nyilvánosan jelezte, hogy

hajlandó változtatni a kormányzat taktikáján, amikor megjegyezte, hogy az Egyesült Államok „alkalmazkodhat és módosíthatja” álláspontját.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyik jellemzője „az volt, hogy alkalmazkodtunk, ahogy a körülmények változtak, ahogy a harctéri helyzet változott, ahogy Oroszország változtatott azon, hogy miként folytatja agressziójának fokozását, mi is alkalmazkodtunk és kiigazítottuk” – mondta Blinken szerdán egy moldovai látogatáson. „Biztos vagyok benne, hogy továbbra is így fogunk tenni” – tette hozzá.

Újabb halálos orosz légicsapás Harkivban
Három ember meghalt és 16 megsebesült péntekre virradóra orosz csapásokban az északkeleti Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában – jelentette be pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
„Az ellenség ismét kettős csapás taktikájához folyamodott, miközben a mentők és a rendfenntartók már a helyszínen voltak” – tette hozzá Sinehubov, aki szerint a sebesültek között volt egy sürgősségi orvos is.
Az első jelentések szerint két Sz-300-as rakétát lőttek ki a Novobavarszki körzetre, amelyek „kizárólag polgári infrastruktúrát” céloztak – mondta a kormányzó.
A támadás a május 25-én Harkivban egy hipermarket ellen elkövetett, 19 halálos áldozatot követelő robbantást követi.
Harkiv szinte mindennapos célpontja a főként orosz területről indított bombázásoknak.
Az orosz erők péntekre virradóra Kijevet is rakétákkal támadták, de ukrán beszámolók szerint a légvédelem mindet lelőtte. A lezuhanó roncsok felgyújtottak egy ingatlant, amely nem lakóházként szolgál.

Előzőleg kulcsfontosságú európai vezetők jelezték, hogy megváltoztatták álláspontjukat.

Emmanuel Macron francia elnök kedden Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján felvázolta, hogy az Ukrajnának küldött francia fegyverek, köztük nagy hatótávolságú rakéták, oroszországi bázisok célba vételére is engedélyt kaptak.

Az ügy kapcsán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta:

a NATO kénytelen lesz felelni azért, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel mér csapást orosz területre.

A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.

„Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen engedélyt vagy tilalmat adniuk Ukrajnának. Ez a natósok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte” – hangsúlyozta Zaharova.

A nyugati fegyverek Ukrajna általi bevetése csak az űrből elvégzett felderítés segítségével lehetséges. Ezeknek a lőszereknek a repülési rendeltetését magukban a NATO-országokban alakítják ki. Ezt vagy közvetlenül a NATO-bázisokról viszik be a rakétarendszerekbe, vagy táblagépeken keresztül.

De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen. „A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg” – tette hozzá a szóvivő.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna az oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.

korábban írtuk

Stoltenberg nem tágít, lehetővé tenné, hogy Ukrajna NATO-fegyverekkel orosz területeket támadjon
Stoltenberg nem tágít, lehetővé tenné, hogy Ukrajna NATO-fegyverekkel orosz területeket támadjon

Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában.

Közben

az észt elnök aláírta csütörtökön a törvényt, miszerint Tallinn a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyont Ukrajna számára használja fel.

A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.

A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.

Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.

A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.

Észtország az első európai ország, amely ilyen törvényt fogadott el.

„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.

A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.

Mindeközben

Boris Pistorius német védelmi miniszter 500 millió eurós katonai segélycsomagot jelentett be csütörtökön Odessza városában tett látogatása alkalmával.

Pistorius a nap folyamán ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerovval tárgyalt az ukrán hadsereg szükségleteiről.

„Továbbra is támogatjuk önöket ebben a védelmi műveletben” – hangsúlyozta Pistorius. A német tárcavezető kiemelte, hogy az újabb katonai segély egyes elemeit már el is kezdik szállítani. A katonai csomag egyebek között nagy számban tartalmaz IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat, de felderítő és harci drónokat is a fekete-tengeri hadviseléshez. Ezen felül lesznek benne pótalkatrészek is korábban szállított német fegyverrendszerekhez, így például csere lövegcsövek és motorok Leopard páncélosokhoz.

Egymillió darab kézifegyverekhez való lőszert is átadnak.

A német védelmi miniszter látogatását biztonsági okok miatt előzetesen titokban tartották.

Lavrov: Az F–16-sok átadása Kijevnek nukleáris jelzés lesz a NATO részéről
Oroszország az F–16-os vadászgépek Ukrajnának való átadását a NATO előre megfontolt jelzésének fogja tekinteni a nukleáris szférában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
„Az F–16-os vadászgép régóta a fő hordozóeszköz a NATO úgynevezett közös nukleáris misszióinak keretében. Ezért nem tudunk másképp tekinteni ezeknek a rendszereknek a kijevi rezsimnek való átadására, mint a NATO előre megfontolt jelzőakciójára a nukleáris szférában. Azt próbálják értésünkre adni, hogy az Egyesült Államok és a NATO szó szerint bármire készen áll Ukrajnában” – mondta Lavrov.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok
2025. október 16., csütörtök

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában