Változás. Az ukrán hadsereg – ha korlátozottan is – már bevethet amerikai fegyvereket orosz területről Ukrajnát támadó egységek ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai lőszerekkel mérjen csapást orosz területek ellen, bár korlátozta azok használatát, így Kijev csak a határon túl, Harkiv közelében lévő célpontokat támadhat, miután Oroszország jelentős előretörést hajtott végre az ország északkeleti részén, az orosz határhoz közeli város körül – közölte két amerikai tisztségviselő a CNN-nel.
2024. május 31., 08:012024. május 31., 08:01
„Az elnök nemrég utasította a csapatát, hogy biztosítsa, hogy
– mondta az egyik tisztségviselő.
A korlátozások enyhítése szakítást jelent a régóta fennálló politikával, és az Egyesült Államok közeli szövetségeseinek növekvő nemzetközi nyomása közepette történik. Ez azonban a Harkiv környéki területre korlátozódik, és Ukrajna nem kért engedélyt ezen túl – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy
A hírről először a Politico számolt be.
Kijev éppen az elmúlt hetekben kérte Washingtontól, hogy változtasson a politikáján, mivel az orosz erők előrenyomultak – mondta a tisztségviselő. A Harkivhez közeli, a határon túli, nyugat-oroszországi orosz erők, lőszerraktárak és logisztikai csomópontok most már célba vehetők az Egyesült Államok által biztosított tüzérséggel és rakétákkal.
Az adminisztráció továbbá határozottan kiáll amellett, hogy nem engedi Ukrajnának, hogy használja a legfélelmetesebb lőszert, amelyet bevethetne Oroszország ellen: az ATACMS néven ismert nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek 300 kilométer távolságra lévő célpontokat is képesek eltalálni.
– hangsúlyozta az első tisztségviselő. A tilalom azonban megakadályozta Ukrajnát abban, hogy olyan orosz repülőgépeket vegyen célba, amelyek Oroszország területén belül a földön tartózkodnak.
Antony Blinken külügyminiszter a héten nyilvánosan jelezte, hogy
Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyik jellemzője „az volt, hogy alkalmazkodtunk, ahogy a körülmények változtak, ahogy a harctéri helyzet változott, ahogy Oroszország változtatott azon, hogy miként folytatja agressziójának fokozását, mi is alkalmazkodtunk és kiigazítottuk” – mondta Blinken szerdán egy moldovai látogatáson. „Biztos vagyok benne, hogy továbbra is így fogunk tenni” – tette hozzá.
Újabb halálos orosz légicsapás Harkivban
Három ember meghalt és 16 megsebesült péntekre virradóra orosz csapásokban az északkeleti Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában – jelentette be pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
„Az ellenség ismét kettős csapás taktikájához folyamodott, miközben a mentők és a rendfenntartók már a helyszínen voltak” – tette hozzá Sinehubov, aki szerint a sebesültek között volt egy sürgősségi orvos is.
Az első jelentések szerint két Sz-300-as rakétát lőttek ki a Novobavarszki körzetre, amelyek „kizárólag polgári infrastruktúrát” céloztak – mondta a kormányzó.
A támadás a május 25-én Harkivban egy hipermarket ellen elkövetett, 19 halálos áldozatot követelő robbantást követi.
Harkiv szinte mindennapos célpontja a főként orosz területről indított bombázásoknak.
Az orosz erők péntekre virradóra Kijevet is rakétákkal támadták, de ukrán beszámolók szerint a légvédelem mindet lelőtte. A lezuhanó roncsok felgyújtottak egy ingatlant, amely nem lakóházként szolgál.
Előzőleg kulcsfontosságú európai vezetők jelezték, hogy megváltoztatták álláspontjukat.
Emmanuel Macron francia elnök kedden Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján felvázolta, hogy az Ukrajnának küldött francia fegyverek, köztük nagy hatótávolságú rakéták, oroszországi bázisok célba vételére is engedélyt kaptak.
Az ügy kapcsán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta:
A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.
„Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen engedélyt vagy tilalmat adniuk Ukrajnának. Ez a natósok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte” – hangsúlyozta Zaharova.
De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen. „A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg” – tette hozzá a szóvivő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna az oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában.
Közben
A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.
A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.
Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.
A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.
„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.
A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.
Mindeközben
Pistorius a nap folyamán ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerovval tárgyalt az ukrán hadsereg szükségleteiről.
„Továbbra is támogatjuk önöket ebben a védelmi műveletben” – hangsúlyozta Pistorius. A német tárcavezető kiemelte, hogy az újabb katonai segély egyes elemeit már el is kezdik szállítani. A katonai csomag egyebek között nagy számban tartalmaz IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat, de felderítő és harci drónokat is a fekete-tengeri hadviseléshez. Ezen felül lesznek benne pótalkatrészek is korábban szállított német fegyverrendszerekhez, így például csere lövegcsövek és motorok Leopard páncélosokhoz.
A német védelmi miniszter látogatását biztonsági okok miatt előzetesen titokban tartották.
Lavrov: Az F–16-sok átadása Kijevnek nukleáris jelzés lesz a NATO részéről
Oroszország az F–16-os vadászgépek Ukrajnának való átadását a NATO előre megfontolt jelzésének fogja tekinteni a nukleáris szférában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
„Az F–16-os vadászgép régóta a fő hordozóeszköz a NATO úgynevezett közös nukleáris misszióinak keretében. Ezért nem tudunk másképp tekinteni ezeknek a rendszereknek a kijevi rezsimnek való átadására, mint a NATO előre megfontolt jelzőakciójára a nukleáris szférában. Azt próbálják értésünkre adni, hogy az Egyesült Államok és a NATO szó szerint bármire készen áll Ukrajnában” – mondta Lavrov.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!