2011. május 27., 08:192011. május 27., 08:19
A mintegy nyolcezer boszniai muzulmán haláláért felelős véreskezű exkatona elfogásának időzítése a legkevésbé sem véletlen, az európai uniós csatlakozásra ácsingózó szerb kormány így kívánt jó pontokat szerezni az EU vezető politikusainak szemében, hiszen emlékezetes: a szerb integráció egyik alapfeltételéül a boszniai szerbek által elkövetett háborús bűnök szimbólumává vált Mladics elfogását szabták. A pontos időzítés egyúttal azt is jelenti, hogy a szerb titkosszolgálat vélhetően már hosszú ideje tudott Mladics hollétéről, csak a megfelelő pillanatra vártak.
Meggyőződésünk, hogy a tömeggyilkos tábornok kézre kerítését mind Ashton asszony, mind a többi uniós vezető kitörő lelkesedéssel üdvözli majd, ám ha a szerb kormány illetékesei azt hiszik, hogy ezzel letudták a feladatukat, akkor vélhetően tévednek. Ashton ugyanis Belgrád után Pristinába utazik tovább, hogy a koszovói vezetéssel is tárgyaljon. A Szerbiából kiszakadt kisebbik albán állam és Belgrád viszonya pedig továbbra is rendezetlen – míg Szerbia továbbra is saját részének tekinti, a világ 75 országa elismerte. Igaz ugyan, hogy az EU nem alakított ki egységes álláspontot Koszovó jövőjéről, mivel nem mindegyik tagállama ismerte el, de az elsöprő többség – 22 a 27-ből – igen, köztük az Unió legerősebb és legbefolyásosabb országai.
Mindez azt jelenti, hogy Belgrádra vélhetően nyomás nehezedik arra nézvést, hogy törődjön bele a megváltoztathatatlanba, és fogadja el Koszovó kiválását. Az Unió ugyanis bizonyára nem akar egy újabb konfliktusforrást „importálni” – tehát a koszovói helyzet rendezése is feltétele a szerb csatlakozásnak. A függetlenség „visszacsinálása” bizonyosan nem opció – nem azért támogatta, majd ismerte el az Egyesült Államok, majd a vezető európai hatalmak is. Ezt a békát tehát előbb-utóbb le kell nyelniük a szerbeknek. És velük együtt persze mindazon országoknak, akik a saját kisebbségeiktől való félelem miatt nem merték elismerni a tartomány függetlenségét – és amelyek például most emiatt nem képviseltetik magukat egy olyan rangos nemzetközi találkozón, amelyen nem csupán a koszovói államfő lesz ott, hanem Barack Obama amerikai elnök is.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!