2011. szeptember 27., 14:082011. szeptember 27., 14:08
A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette”. Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak - tette hozzá.
Mint emlékeztetett, a hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól” - emelte ki.
„A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe”, ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek - mutatott rá.
Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg.
Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) - amely ellenezte a jogszabály elfogadását - és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte Boris Tadic szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt.
Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy „megkezdődött a párbeszéd az 1944-1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról” is. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon” - utalt a két ország közötti kapcsolatokra.
Kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: Magyarország eltökélt abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni a problémára, ha Szerbia az unió tagja akar lenni. Magyarország jelzi a Szerbia tagjelölti státuszával kapcsolatos álláspontját Brüsszelnek - fűzte hozzá.
Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter már korábban is jelezte a magyar aggodalmakat Szerbiának, és Schmitt Pál államfő is tárgyalt a kérdésről Boris Tadic szerb köztársasági elnökkel.
A köztulajdonról szóló törvény a közvagyon három tulajdonosi szintjét határozza meg: az államot, a tartományt, valamint a helyi közigazgatást. A törvény egyebek között leírja, hogy mi értendő az országban természeti kincseken és közjavakon, s kimondja, hogy ezeket nem lehet elidegeníteni, viszont használatba, vagy bérbe lehet adni őket.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői, jóllehet a VMSZ tagja a kormánypárti koalíciónak, nem támogatták a tervezet elfogadását, mert a szerb kormány nem adott helyt módosító indítványaiknak. Ezekben egyebek között sürgették a vajdasági vasúti infrastruktúra egy részének, valamint a Vajdaság felszíni csatornahálózatának a visszajuttatását tartományi jogkörbe.
A kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény a restitúció gerincét hivatott képezni, és kimondja: ahol csak mód van rá, a természetbeni visszajuttatás jön szóba. Azokban az esetekben, ahol ez lehetetlen, a volt tulajdonosokat pénzben, vagy kötvényekkel kell kárpótolni. A kötvényeket euróban fogják kibocsátani 2015-től kezdődően, lejáratuk pedig 15 év.
A törvény szabályozza a kisajátított vagyon visszaadásának, vagy a vagyonért járó kárpótlás törvényi feltételeit, módját és eljárási rendjét. Csak azok a vagyonok adhatóak vissza, illetve azokért jár kárpótlás, amelyeket Szerbia területén 1945. március 9. után vettek el tulajdonosaiktól. A törvény hatálya kiterjed azokra is, akik vagyonukat Szerbia mai területén a holokauszt következtében veszítették el. A holokauszt azon áldozataival, akiktől elvették vagyonukat, de nincsenek élő és törvényes örökösök, külön törvény foglalkozik majd.
A kisajátított vagyon visszajuttatására és kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a megszálló erőknek a tagjai, akik a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. A restitúcióból ezen személyek utódait is kizárja a most elfogadott törvény. Ez alól csak a rehabilitált személyek képeznek kivételt.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.