Bekérette a szerb nagykövetet a budapesti külügy

A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette”. Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak - tette hozzá.

Mint emlékeztetett, a hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól” - emelte ki.

„A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe”, ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek - mutatott rá.

Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg.

Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) - amely ellenezte a jogszabály elfogadását - és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte Boris Tadic szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt.

Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy „megkezdődött a párbeszéd az 1944-1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról” is. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon” - utalt a két ország közötti kapcsolatokra.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: Magyarország eltökélt abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni a problémára, ha Szerbia az unió tagja akar lenni. Magyarország jelzi a Szerbia tagjelölti státuszával kapcsolatos álláspontját Brüsszelnek - fűzte hozzá.

Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter már korábban is jelezte a magyar aggodalmakat Szerbiának, és Schmitt Pál államfő is tárgyalt a kérdésről Boris Tadic szerb köztársasági elnökkel.

A köztulajdonról szóló törvény a közvagyon három tulajdonosi szintjét határozza meg: az államot, a tartományt, valamint a helyi közigazgatást. A törvény egyebek között leírja, hogy mi értendő az országban természeti kincseken és közjavakon, s kimondja, hogy ezeket nem lehet elidegeníteni, viszont használatba, vagy bérbe lehet adni őket.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői, jóllehet a VMSZ tagja a kormánypárti koalíciónak, nem támogatták a tervezet elfogadását, mert a szerb kormány nem adott helyt módosító indítványaiknak. Ezekben egyebek között sürgették a vajdasági vasúti infrastruktúra egy részének, valamint a Vajdaság felszíni csatornahálózatának a visszajuttatását  tartományi jogkörbe.

A kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény a restitúció gerincét hivatott képezni, és kimondja: ahol csak mód van rá, a természetbeni visszajuttatás jön szóba. Azokban az esetekben, ahol ez lehetetlen, a volt tulajdonosokat pénzben, vagy kötvényekkel kell kárpótolni. A kötvényeket euróban fogják kibocsátani 2015-től kezdődően, lejáratuk pedig 15 év.

A törvény szabályozza a kisajátított vagyon visszaadásának, vagy a vagyonért járó kárpótlás törvényi feltételeit, módját és eljárási rendjét. Csak azok a vagyonok adhatóak vissza, illetve azokért jár kárpótlás, amelyeket Szerbia területén 1945. március 9. után vettek el tulajdonosaiktól.     A törvény hatálya kiterjed azokra is, akik vagyonukat Szerbia mai területén a holokauszt következtében veszítették el. A holokauszt azon áldozataival, akiktől elvették vagyonukat, de nincsenek élő és törvényes örökösök, külön törvény foglalkozik majd.

A kisajátított vagyon visszajuttatására és kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a megszálló erőknek a tagjai, akik a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. A restitúcióból ezen személyek utódait is kizárja a most elfogadott törvény. Ez alól csak a rehabilitált személyek képeznek kivételt.