Barroso is bírálja az újabb magyar alkotmánymódosítást

Este civilek a budai várban tartott tüntetésen arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvénynek az Országgyűlés által elfogadott, negyedik módosítását.

Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a budapesti Dísz téren összegyűlt tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Ezt követően hétfő éjjel a parlament előtti Kossuth téren is demonstráció zajlott, majd annak lezárulta után mintegy száz tüntető a Lánchídnál folytatta a tiltakozást. Előzőleg a tüntetők megpróbáltak bejutni a Parlament parkolójába, átugráltak a területet elzáró virágládákon, dulakodás kezdődött a rendőrökkel, akik visszaszorították őket. Rendőri erősítés érkezett, többszörös sorfal védte a parkolót és a Parlament bejáratát. A mintegy négyszáz tüntetővel szemben 150–200 rendőr sorakozott fel.  A demonstrálók a Kossuth téren azt skandálták: „Nem hagyjuk!”, „Diktátor!, „Viktátor!”, miközben a hangosbeszélőn a Fidesz 1989-es programjából olvastak fel részleteket. Miután a szervezők befejezettnek nyilvánították a tüntetést, a résztvevők többsége elhagyta a Kossuth teret, de mintegy százan a Lánchíd felé indultak. A Lánchíd közepén mintegy húszan a földre ültek, az egyik szervező azt mondta, hogy ők „elfoglalták” a hidat. Mintegy negyvenen a Lánchíd pesti hídfőjénél ültek a földre. Végül rendőri intézkedés nélkül elhagyták a helyszínt.

Eközben európai intézmények vezetői aggodalmuknak adtak hangot az alkotmánymódosítás miatt. „A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek” – áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a velencei bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését. A kétnapos berlini látogatáson tartózkodó Áder János köztársasági elnök tegnap, tárgyalásait követően az ügyben kifejtette: német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott, keddi berlini sajtótájékoztatóján. Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”. Mint arról beszámoltunk, az alkotmánymódosítás során részben olyan jogszabályok kerültek be az alaptörvénybe, amelyeket korábban az alkotmánybíróság megsemmisített.