2013. március 13., 05:372013. március 13., 05:37
Este civilek a budai várban tartott tüntetésen arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvénynek az Országgyűlés által elfogadott, negyedik módosítását.
Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a budapesti Dísz téren összegyűlt tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Ezt követően hétfő éjjel a parlament előtti Kossuth téren is demonstráció zajlott, majd annak lezárulta után mintegy száz tüntető a Lánchídnál folytatta a tiltakozást. Előzőleg a tüntetők megpróbáltak bejutni a Parlament parkolójába, átugráltak a területet elzáró virágládákon, dulakodás kezdődött a rendőrökkel, akik visszaszorították őket. Rendőri erősítés érkezett, többszörös sorfal védte a parkolót és a Parlament bejáratát. A mintegy négyszáz tüntetővel szemben 150–200 rendőr sorakozott fel. A demonstrálók a Kossuth téren azt skandálták: „Nem hagyjuk!”, „Diktátor!, „Viktátor!”, miközben a hangosbeszélőn a Fidesz 1989-es programjából olvastak fel részleteket. Miután a szervezők befejezettnek nyilvánították a tüntetést, a résztvevők többsége elhagyta a Kossuth teret, de mintegy százan a Lánchíd felé indultak. A Lánchíd közepén mintegy húszan a földre ültek, az egyik szervező azt mondta, hogy ők „elfoglalták” a hidat. Mintegy negyvenen a Lánchíd pesti hídfőjénél ültek a földre. Végül rendőri intézkedés nélkül elhagyták a helyszínt.
Eközben európai intézmények vezetői aggodalmuknak adtak hangot az alkotmánymódosítás miatt. „A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek” – áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a velencei bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését. A kétnapos berlini látogatáson tartózkodó Áder János köztársasági elnök tegnap, tárgyalásait követően az ügyben kifejtette: német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott, keddi berlini sajtótájékoztatóján. Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”. Mint arról beszámoltunk, az alkotmánymódosítás során részben olyan jogszabályok kerültek be az alaptörvénybe, amelyeket korábban az alkotmánybíróság megsemmisített.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok