Balázs Péter: javultak Magyarország kapcsolatai a szomszédos államokkal az elmúlt egy évben

Az ügyvezető kormány külügyminisztere – mielőtt elbúcsúzott munkatársaitól – közölte, hogy az elmúlt egy évben diplomáciai fordulat történt, a magyar külpolitika ma aktív, dinamikus, és „egyéni hangon szóló”. Mint mondta, a kormány elsődlegesnek tekintette a viszony javítását a környező országokkal, a kapcsolatok erősödését azonban sokszor eltakarta az egyetlen, a Szlovákiával fennálló konfliktus.

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával kapcsolatban kijelentette: rosszul megválasztott időpontban, a szlovákiai választási kampány közepén történt. Ugyanakkor jelképesnek nevezte, hogy a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ellen a hétből hat szomszédos állam nem emelt szót. Hozzátette, ez „két belpolitika konfliktusa”, a magyar Országgyűlés döntése pedig nem ok, csak alkalom volt Szlovákia számára, hogy megtiltsa polgárainak egy másik állam állampolgárságának felvételét.

Balázs Péter arra is kitért, hogy a határon túli magyarok ma „jobban és biztosabban élnek”, mint egy évvel korábban. Szerbiával megszűnt a vízummentesség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányon van, négy ország kabinetjével pedig közös kormányülést tartott Magyarország – sorolta.

Az ügyvezető külügyminiszter sikeresnek nevezte a kabinet válságkezelő intézkedéseit, szavai szerint bár a kampányban az ellenzék „makacsul tagadta”, a nemzetközi közvélemény elismerte annak eredményeit. Ugyancsak sikerként követelte el a visegrádi négyek súlyának növekedését, továbbá hogy tavaly októberben Budapesten sikerült egy asztalhoz ültetni az összes nyugat-balkáni ország külügyminiszterét.

Az ügyvezető miniszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a kormányszerkezet tervezett átalakítása miatt. Mint mondta, ahhoz, hogy Magyarország az unió soros elnökeként megfelelően végezze munkáját, a külügy- és a honvédelmi miniszter mellett „egy tucatnyi erős miniszter kellene, de csak hat lesz”. Emlékeztetett, hogy a hamarosan kezdődő belga elnökség az általános és külkapcsolati tanácson kívül tizenkét formációra tagolta az informális tanácsi üléseket, amelyeken hagyományosan a tárcavezetők vesznek részt.

Az ügyvezető külügyminiszter elmondta, hogy utódját, Martonyi Jánost a harmincas éveik óta ismeri. A negyvenes éveikben „vállvetve küzdöttek Magyarország jogaiért”, együtt szolgáltak Brüsszelben, az ötvenes éveikben mindketten közigazgatási államtitkárok voltak az Antall-kormányban, most pedig, túl a hatvanon, Martonyi János váltja őt a külügyi tárca élén. Szavai szerint ez azt mutatja, hogy a magyar külpolitika folyamatossága biztosított. Ez alól kivétel a szomszédságpolitika, ahol hangsúlybeli különbségek lesznek, és ahová – vélekedett Balázs Péter – „átömlik a belpolitika”.