
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Számos nyugat- és közép-európai politikus reagált Vlagyimir Putyin bejelentésére, miszerint 300 ezer tartalékos katona mozgósítását rendelte el. Sokak szerint a mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor.
2022. szeptember 21., 14:432022. szeptember 21., 14:43
2022. szeptember 21., 15:072022. szeptember 21., 15:07
Rossz és „elhibázott lépésnek” minősítette Robert Habeck német gazdasági miniszter Vlagyimir Putyin bejelentését. A tárcavezető szerint egyértelmű, hogy Németország továbbra is „teljes mértékben támogatni fogja Ukrajnát ebben a nehéz időszakban”. Egyébként Sebastian Christ, a kelet-európai történelem kutatója szerint jogosultságot kellene adni a menekültstátuszra Németországban annak a mintegy kétmillió embernek (300 ezer tartalékos katona és családjaik), akik érintettek az orosz elnök által szerdán elrendelt mozgósításban. Közben Kijev úgy véli, Oroszország mozgósítása előre látható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni, és egyértelműen rávilágít, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek küldött szöveges üzenetében azt írta,
Gillian Keegan brit külügyminiszter a Sky News műsorában „aggasztó eszkalációnak” nevezte az orosz erők részleges mozgósításának elrendelését, továbbá kiemelte, hogy Putyin nyilatkozatait „komolyan kell venni”, ugyanakkor nyugalomra szólított fel a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetettség miatt. Keegan szerint az orosz elnök beszédének vége „eléggé aggasztóan hangzott”, a külügyminiszter azonban nyugalomra intett. „Ez olyasmi, amit nagyon komolyan kell vennünk, mert tudják, hogy nem mi irányítjuk a dolgokat” – mondta a tárcavezető. „Abban sem vagyok biztos, hogy az orosz elnök is ura a helyzetnek. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy eszkaláció, és természetesen az orosz emberek számára is nyilvánvaló, hogy most már be lesznek sorozva ebbe a háborúba” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetést jelent a Nyugat számára.
Állást foglalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is. „Putyin elnök megszegte saját ígéretét, miszerint nem mozgósítja a lakosság egy részét, Ukrajna egyes részeinek illegális annektálása pedig annak beismerése, hogy inváziója kudarcot vall. Ő és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rossz vezetőkkel” – közölte a tárcavezető, aki szerint semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elfedni azt a tényt, hogy
Petr Fiala cseh miniszterelnök a Twitteren úgy reagált a moszkvai bejelentésre: „a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor”. „Ukrajnának szüksége van segítségre, ezért saját érdekünkben továbbra is segíteni fogjuk” – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy véli, a Putyin által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá. Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot. „Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását” – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában. A lengyel miniszterelnök felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát.
„Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos retorikája olyasmi, amit már sokszor hallottunk, és hidegen hagy minket. Ez mind az általunk ismert retorika része. Azt tanácsolom, hogy maradjunk nyugodtak” – fogalmazott a politikus. Putyin bejelentésére reagálva Litvánia magas készültségbe helyezi a szükség esetén azonnal bevethető csapatait az országhatár közelében. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint az intézkedés célja megakadályozni az „orosz provokációt.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő – közölte Zoran Milanovic horvát államfő, aki szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak pedig annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. „Láthatjuk, mennyire kitartó” – mondta. „Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben” – idézte az MTI Milanovicot. „Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek” – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. „Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.

Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!