
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Számos nyugat- és közép-európai politikus reagált Vlagyimir Putyin bejelentésére, miszerint 300 ezer tartalékos katona mozgósítását rendelte el. Sokak szerint a mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor.
2022. szeptember 21., 14:432022. szeptember 21., 14:43
2022. szeptember 21., 15:072022. szeptember 21., 15:07
Rossz és „elhibázott lépésnek” minősítette Robert Habeck német gazdasági miniszter Vlagyimir Putyin bejelentését. A tárcavezető szerint egyértelmű, hogy Németország továbbra is „teljes mértékben támogatni fogja Ukrajnát ebben a nehéz időszakban”. Egyébként Sebastian Christ, a kelet-európai történelem kutatója szerint jogosultságot kellene adni a menekültstátuszra Németországban annak a mintegy kétmillió embernek (300 ezer tartalékos katona és családjaik), akik érintettek az orosz elnök által szerdán elrendelt mozgósításban. Közben Kijev úgy véli, Oroszország mozgósítása előre látható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni, és egyértelműen rávilágít, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek küldött szöveges üzenetében azt írta,
Gillian Keegan brit külügyminiszter a Sky News műsorában „aggasztó eszkalációnak” nevezte az orosz erők részleges mozgósításának elrendelését, továbbá kiemelte, hogy Putyin nyilatkozatait „komolyan kell venni”, ugyanakkor nyugalomra szólított fel a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetettség miatt. Keegan szerint az orosz elnök beszédének vége „eléggé aggasztóan hangzott”, a külügyminiszter azonban nyugalomra intett. „Ez olyasmi, amit nagyon komolyan kell vennünk, mert tudják, hogy nem mi irányítjuk a dolgokat” – mondta a tárcavezető. „Abban sem vagyok biztos, hogy az orosz elnök is ura a helyzetnek. Úgy értem, ez nyilvánvalóan egy eszkaláció, és természetesen az orosz emberek számára is nyilvánvaló, hogy most már be lesznek sorozva ebbe a háborúba” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetést jelent a Nyugat számára.
Állást foglalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace is. „Putyin elnök megszegte saját ígéretét, miszerint nem mozgósítja a lakosság egy részét, Ukrajna egyes részeinek illegális annektálása pedig annak beismerése, hogy inváziója kudarcot vall. Ő és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rossz vezetőkkel” – közölte a tárcavezető, aki szerint semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elfedni azt a tényt, hogy
Petr Fiala cseh miniszterelnök a Twitteren úgy reagált a moszkvai bejelentésre: „a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajnában indított háború további eszkalálására, továbbá újabb bizonyíték arra nézve, hogy Oroszország az egyetlen agresszor”. „Ukrajnának szüksége van segítségre, ezért saját érdekünkben továbbra is segíteni fogjuk” – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy véli, a Putyin által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá. Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot. „Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását” – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában. A lengyel miniszterelnök felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát.
„Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos retorikája olyasmi, amit már sokszor hallottunk, és hidegen hagy minket. Ez mind az általunk ismert retorika része. Azt tanácsolom, hogy maradjunk nyugodtak” – fogalmazott a politikus. Putyin bejelentésére reagálva Litvánia magas készültségbe helyezi a szükség esetén azonnal bevethető csapatait az országhatár közelében. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint az intézkedés célja megakadályozni az „orosz provokációt.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő – közölte Zoran Milanovic horvát államfő, aki szerint Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak pedig annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. „Láthatjuk, mennyire kitartó” – mondta. „Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben” – idézte az MTI Milanovicot. „Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek” – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát. „Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.

Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
szóljon hozzá!