2013. március 07., 15:482013. március 07., 15:48
Mint közölték, december előtt nem is térnek vissza erre a kérdésre, mert a két érintett országnak a schengeni zónába történő beengedése előtt legalább két, egymást követő alkalommal kedvező értékelést akarnak kapni az Európai Bizottságtól a romániai és a bulgáriai előfeltételeket illetően.
Németország és néhány más nyugat-európai EU-tagország - így például Hollandia, Ausztria, vagy éppenséggel a schengeni övezeten kívüli Nagy-Britannia - főképp a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román, illetve bolgár fellépés elégtelenségére, mint vállalhatatlan kockázati tényezőre hivatkozik. Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter szerint súlyos veszélyekkel járna, ha a Romániában, illetve Bulgáriában illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárai számára akadálytalanná válna a mozgás az egész EU területén belül. Friedrich azonban nem rejtette véka alá, hogy tartanak attól is: nagyon sok román, illetve bolgár állampolgár a szegénység elől menekülve jelenne meg Németországban, hogy igénybe vehesse az ottani, még mindig meglehetősen nagyvonalú szociális juttatásokat.
Románia és Bulgária csak együttesen csatlakozhat a schengeni övezethez, mert a közös felkészülés során ez volt a kiindulópont, és a két ország közös határán nem építették ki a zóna külső határainak fokozott ellenőrzéséhez szükséges létesítményeket. A csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket a két ország már korábban teljesítette, ám a csatlakozáshoz az összes EU-tagország kormányának jóváhagyása szükséges. Az elmúlt napokban román részről közölték: ha most nem fogadják be az országot a schengeni övezetbe, akkor a kérdést Bukarestben leveszik a politikai prioritások listájáról.
A csütörtöki brüsszeli EU-tanácskozáson szó volt a SIS II-ként emlegetett schengeni információs rendszerről, vagyis a körözött személyek és járművek elektronikus nyilvántartásáról, valamint e nyilvántartásnak a schengeni övezet külső határán szolgálatot teljesítők számára való gyors, problémamentes hozzáféréséről. Többszörös halasztás és számos műszaki nehézség leküzdése után most úgy néz ki, hogy a SIS II rendszer április 9-én „élesben” is megkezdheti működését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.