
Miközben a többségében oroszok lakta Krím félszigeten az Ukrajnától való elszakadásról, illetve az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló vasárnapi népszavazásra készülnek, az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.
2014. március 13., 17:142014. március 13., 17:14
Törvényt fogadtak el Kijevben a Nemzeti Gárda újbóli létrehozásáról is. A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja az ENSZ-hez intézett kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és az orosz fekete-tengeri flotta fellépése miatt.
A krími beavatkozás miatt egyébként máris „bűnhődik” Oroszország: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bejelentette, felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat, Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait. Ezt csütörtökön közölte a párizsi székhelyű szervezet.
Orosz képviselő: csapatokat küldtünk a Krímbe
Az orosz duma egyik fontos képviselője korábban, szerdán kimondta, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben.
A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi „önvédelmi erők\" tagjai. „Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére. (...) Ez nem egy nagyszabású hadművelet” – fejtegette az Eho Moszkvi rádiónak Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
Obama: elutasítjuk a krími népszavazás tervét
Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.
Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban azt mondta: Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján.
Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet – jelentette ki a német kancellár.
Csütörtökön az Európai Parlament is határozatot fogadott el, amelyben leszögezi: Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről. A határozat agressziónak minősíti a krími orosz inváziót, kimondja, hogy az ellentétes a nemzetközi joggal. Emellett törvénytelennek nyilvánítja a vasárnap tartandó népszavazást, és figyelmeztet, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!