
Véget érhet? Bár a szavak szintjén az érintettek hajlandónak mutatkoznak a fegyverszünetre, a harcok tovább dúlnak Ukrajnában
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
2025. április 28., 11:582025. április 28., 11:58
A tájékoztatás szerint a felek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy megteremtsék a tárgyalások feltételeit azért, hogy megállapodás szülessen Ukrajnában a tartós béke elérése érdekében.
A két miniszter megállapodott abban, hogy
Lavrov és Rubio vasárnap tárgyalt egymással, folytatva a pénteki megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott között.
Moszkvai tájékoztatás szerint Putyin és Witkoff megvitatta a közvetlen tárgyalások újrafelvételének lehetőségét Oroszország és Ukrajna képviselői között, és számos kérdésben közelítette egymáshoz Moszkva és Washington álláspontját.
Eközben Lavrov a CBS News amerikai televízió Face the Nation című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjúban kijelentette:
Az orosz diplomácia vezetője egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy a békefolyamat a jó irányba halad.
Az amerikai féllel zajló tárgyalások részleteivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „másokkal ellentétben” Oroszország soha nem beszél a nyilvánosság előtt a tárgyalások részleteiről, mert akkor az egyeztetések „elveszítenék a komolyságukat”.

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.
A csütörtökön felvett interjúban Szergej Lavrov a múlt héten végrehajtott orosz légicsapással kapcsolatban hangoztatta, hogy
Amennyiben a célpont az ukrán hadsereg által is használt terület, akkor a védelmi miniszternek és a hadszíntéren tartózkodó katonai vezetőnek joga van támadást elrendelni – tette hozzá.
A Krímre vonatkozóan az orosz külügyminiszter – utalva Donald Trump megjegyzésére, hogy az nem témája a tárgyalásoknak – kijelentette, hogy azért nem része az egyeztetéseknek, mert „Oroszország nem tárgyal saját területéről”.
Az orosz erők által megszállt ukrajnai területen működő zaporizzsjai atomerőmű jövőjéről – az amerikai részről felvetett amerikai-ukrán közös működtetéséről szóló elképzelésekkel kapcsolatban – Lavrov azt mondta hogy
Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség folyamatos felügyelete is biztosított.
Szergej Lavrov a háború során orosz felügyelet alá került, ukrán állampolgárságú gyermekekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülők és hozzátartozók jelentkeznek értük, Oroszország visszajuttatja őket hozzájuk. Azt mondta, hogy Katar és Szaúd-Arábia közreműködésével rendszeresen kerülnek vissza gyermekek ukrán rokonaikhoz.
Az orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az orosz fél akár a fegyverzetkorlátozásról szóló tárgyalások felújítására is készen áll az Egyesült Államokkal, ugyanakkor
Az orosz-amerikai kapcsolatok helyzetére vonatkozóan Szergej Lavrov kijelentette, hogy „mindig pártoljuk a találkozókat olyanokkal, akik készen állnak a párbeszédre”, hozzátette ugyanakkor, hogy amikor az Egyesült Államok arra hivatkozik, hogy külpolitikája az amerikai érdekek képviseletére épül, akkor Moszkva azt mondja, hogy saját külpolitikáját pedig az orosz érdekek alapján folytatja.
Megállapította, hogy
Szergej Lavrov üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti párbeszédet, felajánlotta a tárgyalásokhoz Oroszország segítségét, de hangsúlyozta, hogy Moszkva azt kívülálló szereplőként, a két ország ügyének tekinti.
Nem számít bele az ásványkincsszerződésbe az eddigi amerikai segítség
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai segítség nem számít bele a két ország között készülő ásványkincsszerződés pénzügyi elszámolásába – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
„Fontos találkozót tartottam Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ahol a két ország közötti megállapodásról tárgyaltunk. A jogi csapatok jelenleg is dolgoznak a dokumentumon” – írta Smihal egy hivatalos közleményben a Híradó.hu szerint.
Az RBK-Ukrajina szerint a miniszterelnök kiemelte: az egyeztetések során sikerült világosan meghatározni a „vörös vonalakat”. A készülő szerződésnek teljes összhangban kell lennie Ukrajna európai kötelezettségeivel, az ország alkotmányával és törvényeivel, valamint az ukrán parlament ratifikációjára is szükség lesz.
Smihal hozzátette: a felek fontos eredményre jutottak, az egyezmény aláírása előtt nyújtott katonai segélyt Ukrajnának nem kell visszafizetnie.
„Döntés született arról, hogy a megállapodás aláírása előtt biztosított támogatásokat nem vesszük figyelembe” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!