
Fotó: Wikipédia
Hat ukrán drónnak az orosz légvédelem általi lelövéséről, illetve rádióelektronikai eszközzel történt földre kényszerítéséről számolt be csütörtök reggel a Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közigazgatásának vezetője.
2023. május 25., 12:492023. május 25., 12:49
Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei. Az orosz Fekete-tengeri Flotta a TASZSZ állami hírügynökség közlése szerint egy Szevasztopol elleni támadás során lőtt le két drónt, további négyet pedig leszállásra kényszerített.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy
A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.
Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett, két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak.
Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!