
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Látogatást tett a Dnyepr orosz csapatcsoport főhadiszállásán Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.
2023. április 18., 08:392023. április 18., 08:39
2023. április 18., 09:482023. április 18., 09:48
A tájékoztatás szerint az államfő fogadta Mihail Tyeplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant erők parancsnoka, Oleg Makarevics vezérezredes, a Dnyepr csapatcsoport parancsnoka és más katonai vezetők jelentését a Herszon és a Zaporizzsja megyei harci helyzetről.
„Fontos számomra meghallgatni, hogy hogyan vélekednek önök a helyzet alakulásáról, önöket meghallgatni, információcserét folytatni” – mondta Putyin a látogatásról készült, az orosz televíziókban bemutatott videófelvételen.
Putyin felköszöntötte a katonákat az ortodox húsvét alkalmából, és ajándékul adta át nekik egy ikonnak a másolatát, amely, mint mondta, „az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb védelmi miniszteréé volt”. Azt javasolta a légideszantos erők parancsnokának, hogy a kegytárgyat vigye el a csapatokhoz.
Az elnök felkereste az orosz nemzeti gárda Luhanszk megyei Vosztok törzsét is, ahol fogadta Alekszandr Lapin vezérezredes és más parancsnokok jelentését az ebben a körzetben kialakult helyzetről. Akárcsak a Dnyepr főhadiszálláson, Putyin a húsvét alkalmából itt is felköszöntötte a katonákat.
A Kreml szerint a két parancsnokságon tett szemlét nem készítették elő előzetesen. A látogatáson forgatott videófelvételek szerint az orosz államfő helikopteren érkezett a helyszínekre, és ezúttal nem maga vezetett.
Első alkalommal ezt március 19-én Mariupolban tette meg. Akkor Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes kísértében a helyreállítási munkálatokat tekintette meg.
Az első látogatás során Putyin a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu várost is felkereste, ahol a „különleges hadművelet” főhadiszállásán tárgyalt a parancsnokokkal.
Lavrov köszönetet mondott Brazíliának „az ukrajnai helyzet keletkezésének megértéséért”, valamint a konfliktus megoldásának keresésében való részvételéért, és kijelentette: Oroszországnak az az érdeke, hogy a „hadművelet” minél előbb véget érjen.
A brazil külügyminiszter a sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy Brazília kész létrehozni egy országcsoportot, amely az ukrajnai békéről tárgyalna. Vieira megerősítette, hogy országa a tűzszünet mellett és az egyoldalú szankciók ellen foglal állást.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország és Brazília érdekelt az atomenergia békés célú felhasználása, az űrkutatási, a mezőgazdasági, az egészségügyi és a gyógyszergyártási együttműködés fejlesztésében.
Lavrovot hétfő este fogadta az elnöki rezidencián Luis Inácio Lula da Silva brazil államfő.
Eközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn kiadott állásfoglalásában azt közölte:
Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága „ellenséges, oroszellenes” politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.
A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T-72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek. A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990-2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.
„A marokkóiak lényegében kész tényekkel szembesültek. A fehéroroszokkal szemben is hibáztak, mert nem tettek eleget annak a szerződésben foglalt kötelezettségüknek, hogy a tankokat nem adják át harmadik országoknak a szállító beleegyezése nélkül” – írta orosz külügyminisztérium szóvivője.
Eközben a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében azt közölte:
A jelentés szerint az Oroszország indította háborúban „az ellenség jelentős veszteségeket szenved, és öt irányba összpontosítja támadó erőit”. A harcok epicentrumában Bahmut és Marjinka városok állnak.
A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítő drónt is.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!