
Az uniós földgázszükségletet más forrásokból szereznék be a tagországok
Fotó: Pexels
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn. Az orosz földgáz teljes tilalmát 2028. januárjától vezetnék be.
2025. október 20., 17:252025. október 20., 17:25
2025. október 20., 17:252025. október 20., 17:25
A közlemény szerint a rendelet az unió RePowerEU ütemtervének központi eleme, amelynek célja az orosz energiától való függőség megszüntetése, miután Oroszország fegyverként használta a gázszállításokat, és ismétlődően megszakította az EU-ba irányuló gázellátást, ami jelentős hatással volt az európai energiapiacra. A tervezett rendelet célja, hogy 2028. január 1-jéig teljesen megszüntesse az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az unióba.
Az érintett uniós intézmények közötti tárgyalások az Európai Parlament álláspontjának elfogadását követően kezdődhetnek meg – emelték ki a közleményben.
és az orosz gázimport tilalma 2026. január 1-jén lép életbe, átmeneti időszakkal a már megkötött szerződésekre. A 2025. június 17-e előtt kötött rövid távú szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távú szerződések pedig 2028. január 1-jéig maradhatnak érvényben.
A rendelettervezet szigorú engedélyezési eljárást tartalmaz mind az orosz, mind a nem orosz eredetű gázimportokra, valamint előírja a dokumentációk előzetes benyújtását. Az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében azonban az EU mentesíti a megbízhatónak ítélt országokból származó importot az engedélyezési kötelezettség alól.
Azok az országok, amelyek már nem importálnak orosz gázt, mentesülhetnek a terv benyújtása alól.
A Tanács az álláspont szerint előírná továbbá, hogy az Európai Bizottság két évvel a rendelet hatálybalépése után értékelje annak végrehajtását, és szükség esetén javasoljon módosításokat.

Tíz európai uniós ország – köztük Románia – azt kéri, hogy a közösség tiltsa be az Oroszországból származó gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát – derül ki egy, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/ten-eu-countries-call-sanctions-russian-gas-lng-document-shows-2025-0
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!