
Archív felvétel
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn, brüsszeli ülésén jóváhagyta az Ukrajnának szánt, makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletének kifizetését.
2025. március 17., 15:562025. március 17., 15:56
A 2024. március 1-jén hatályba lépett Ukrajna-eszköz összesen 50 milliárd eurós támogatást tesz lehetővé Ukrajna számára a 2024 és 2027 közötti időszakban. Az eszköz keretében az Ukrajnának folyósítani tervezett kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja.
Az eszköz keretében nyújtható pénzügyi támogatás emellett azzal a feltétellel áll rendelkezésre, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja és tiszteletben tartja a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint szavatolja az emberi jogok tiszteletben tartását.

Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A brüsszeli tájékoztatás szerint a tagállamok külügyminisztereiből álló tanács hétfői ülésén megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a szükséges feltételeket ahhoz, hogy makroszintű pénzügyi stabilitásának biztosítására, valamint a helyreállításra és újjáépítésre létrehozott pénzügyi eszköz következő részletének folyósításában részesüljön.
A közlés szerint Ukrajna bizonyította, hogy a legutóbbi, december 9-i kifizetés óta 13 különböző intézkedést hajtott végre sikeresen. Ezek közé többek között a megújuló energia felhasználásának növelését célzó reformok elfogadása, az energiaszabályozók autonómiájának növelése, a határátlépési eljárások egyszerűsítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása – beleértve a taposóaknák mezőgazdasági területekről történő eltávolítása –, valamint a stratégiai és kritikus nyersanyagok listázásával kapcsolatos munka folytatása tartozik.
A finanszírozást vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsáthatja rendelkezésre az EU.

Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
szóljon hozzá!