Fegyverek Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij és Keith Kellogg a római találkozón
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald Trump elnök kormánya leállította egyes kritikus fontosságú fegyverek Kijevbe irányuló szállítását.
2025. július 10., 08:292025. július 10., 08:29
Egyes Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok múlt heti szüneteltetése azzal az aggodalommal függött össze, hogy az amerikai katonai készletek túlságosan alacsonyak lehetnek – mondták a tisztségviselők.
Azóta Trump azt mondta, hogy nem tudja, ki rendelte el a szünetet, és hogy több fegyvert fog küldeni Ukrajnának, elsősorban védelmi célúakat, hogy segítsen a háború sújtotta országnak megvédeni magát az erősödő orosz előrenyomulással szemben.
A névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó tisztségviselők elmondták, hogy
Azt nem közölték, hogy hány fegyvert küldenek, és hogy a szállítmány teljes-e.
Az sem volt világos, hogy a legutóbbi szállítmányok miért csak lövedékeket és tüzérségi rakétákat tartalmaznak, és hogy született-e döntés más fegyverek szállításának folytatásáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden közölte, hogy elrendelte a kapcsolatok bővítését az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú katonai szállítmányok, elsősorban a légvédelem biztosítása érdekében.
Trump azt mondta, hogy fontolóra veszi Patriot légvédelmi rakéták küldését Ukrajnának, de nem világos, hogy mikor.
Kijev azt közölte, hogy több légvédelmi rendszerre van égető szükség, hogy segítsen ellensúlyozni az Oroszország által a 2022-es inváziója óta küldött drónok és rakéták raját.
A támadás, amely az elmúlt hetekben Ukrajnát érő, eszkalálódó légitámadások sorozatát követi, megmutatta, hogy „harapós” szankciókra van szükség azokkal a bevételi forrásokkal szemben, amelyekből Oroszország finanszírozza a háborút, beleértve azokat, akik orosz olajat vásárolnak – közölte Zelenszkij a Telegramon.
nem sokkal azután, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy több védelmi fegyvert küld Kijevnek.
„Megvitattuk a fegyverszállításokat és a légvédelem megerősítését. Tekintettel az orosz támadások növekedésére, ez továbbra is az egyik legfontosabb prioritásunk” – írta Zelenszkij az X közösségi médiaplatformon.
„Az amerikai fegyverek vásárlásáról, a közös védelmi gyártásról és az ukrajnai honosítási erőfeszítésekről is tárgyaltunk” – tette hozzá.
Mindkét tisztségviselő Olaszországban tartózkodik egy csütörtökön és pénteken zajló konferencia miatt, amelyet Ukrajna helyreállításának és hosszú távú újjáépítésének szenteltek az immár 40 hónapja tartó ukrajnai orosz inváziót követően.
Zelenszkij elmondta, hogy ő és Kellogg hosszasan megvitatták a Moszkva elleni szigorúbb szankciókat célzó javaslatokat, amelyeket az ukrán vezető régóta szorgalmaz, mint a legjobb eszközt, amellyel a Kreml rávehető a tűzszünet betartására és a béke felé való elmozdulásra.
– írta Zelenszkij.
Reményét fejezte ki, hogy előrelépés történik a szigorúbb szankciókról szóló törvényjavaslatban, amely jelenleg az amerikai kongresszus előtt van, és amelyet Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor és Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor támogat. A jogszabály – közölte – „minden bizonnyal arra késztetheti Oroszországot, hogy jobban elgondolkodjon a békén”.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok kísérletei az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésére nagyrészt megrekedtek.
Kedden Trump szokatlanul közvetlen kritikát fogalmazott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mondván, hogy a Kreml vezetőjének a béke felé való elmozdulásról szóló nyilatkozatai „értelmetlenek”.
Ez volt az ukrán vezető második találkozója Leóval a két hónapja tartó pápasága alatt.
A római konferencia – amely a negyedik ilyen esemény azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta szomszédját – elsősorban arra irányul, hogy nemzetközi támogatást mozgósítson Ukrajna számára.
Egy olasz kormányzati forrás a Világbank becslésére hivatkozva azt mondta, hogy Ukrajna újjáépítéséhez, talpra állításához és modernizálásához mintegy 500 milliárd euróra (585 milliárd dollár) lenne szükség.
Eközben
valamint azzal, hogy együttműködésének hiányával nem járult hozzá a Malaysia Airlines MH17-es járatszámú repülőgépe 2014-es tragédiájának kivizsgálásához.
A 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében bűnösnek találta Oroszországot ukrán civilek és katonák harcképtelenné tétele, kínzás, beleértve a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazása, civilek indokolatlan kitelepítése, valamint pusztítás, fosztogatás és kártalanítás nélküli kisajátítás vádjában.
A bíróság szerint – az ellenségeskedés 2014. május 11-i kezdete, valamint 2022. szeptember 16. között, amikor Oroszország kilépett az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes államai közül – az elkövetett jogsértések közé tartozik egyebek mellett harcképtelen civilek és ukrán katonák kivégzése, embertelen, megalázó bánásmód és kényszermunka alkalmazása.
Újságírók megfélemlítése és ellenük elkövetett erőszakos cselekmények. Az orosz hadsereg általi békés tüntetések erőszakos feloszlatása a megszállt ukrán városokban. Az ukrán nyelv használatának betiltása az iskolákban. Ukrán gyermekek elhurcolása Oroszországba, vagy a megszállt területekre, valamint a politikai vélemény és a származás szerinti diszkrimináció.
A szerdán kihirdetett ítélet szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie mindenkit, akiket az orosz erők által megszállt, vagy orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területen szabadságától megfosztottak, illetve akik továbbra is az orosz hatóságok őrizetében vannak.
Oroszországnak „késedelem nélkül együtt kell működnie egy olyan nemzetközi és független mechanizmus létrehozásában, amely a lehető leggyorsabban és minden érintett érdekének figyelembevételével biztosítja az Ukrajnából Oroszországba, vagy az Oroszország által ellenőrzött területekre elhurcolt gyermekek azonosítását” – fogalmaztak.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna feletti, egy Oroszországból származó légvédelmi rakétával történt lelövésének ügyében az emberi jogi bírság azt a döntést hozta, hogy
Oroszország „közönyös magatartást tanúsított” az ellenséges tevékenységei által veszélyeztetett civilekkel szemben – írták.
Kiemelték, Oroszország nem végzett hatékony vizsgálatot az ügyben, és nem működött együtt a nemzetközi nyomozócsoporttal, pontatlan vagy hamis információkat hozott nyilvánosságra a lelövéssel és az esetleges elkövetőkkel kapcsolatban, és akadályozta a katasztrófa okának és körülményeinek feltárására irányuló kísérleteket – közölte ítéletében az emberi jogi bíróság.
Az emberi jogi bíróság előtt jelenleg további négy, Ukrajna által Oroszország ellen benyújtott államközi kérelem és több mint 9500 egyéni kérelem van folyamatban a krími, kelet-ukrajnai és az azovi-tengeri eseményekkel, valamint Oroszország 2022. február 24. óta Ukrajna területén folytatott katonai műveleteivel kapcsolatban. Emellett egy Hollandia által Oroszországgal szemben benyújtott államközi kérelem és négy egyéni kérelem van folyamatban, amelyeket az MH17-es járatszámú repülőgép áldozatainak több mint 500 rokona nyújtott be Oroszország ellen.
Többen meghaltak, sok a sérült a Kijev elleni újabb légitámadás után
Ketten meghaltak és 14-en megsebesültek, amikor Oroszország csütörtökre virradóra második egymást követő éjszaka tömeges támadást indított Ukrajna ellen, amely Kijevet és a frontvonaltól távol eső városokat is megrázta.
2025 késő tavasza és kora nyara folyamán Oroszország rekordméretű tömegcsapások sorozatával fokozta az Ukrajna elleni agressziót.
Helyi idő szerint hajnali 1 óra 15 perc körül a Kyiv Independent helyszíni újságírói robbanásokról számoltak be a fővárosban és Sahid típusú drónok zajáról. Az újságírók szerint nagyszámú drón repült a Pecserszk negyed, a városközpont egyik történelmi negyedének környéke felett.
Később az éjszaka folyamán több tucat robbanást és a ballisztikus rakéták jellegzetes hangját hallották. Legalább egy órán át szinte folyamatosan robbanások hallatszottak a városban.
A robbanáshullámok Kijev-szerte autóriasztókat is beindítottak, fokozva a drónok, ballisztikus rakéták és a légvédelmi tüzérség okozta zajt.
Az ukrán légierő az éjszaka folyamán több riasztást adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy orosz drónok csoportjai célba vették az ország különböző régióit, köztük a távol-nyugati Ternopil és Rivne területeket.
A támadás következtében Kijev Sevcsenkivszkij és Darnyickij kerületében lakóházakban keletkeztek tüzek – jelentette Vitalij Klicsko polgármester. Elmondása szerint benzinkutak és garázsok is lángba borultak, a helyszínre mentőket küldtek.
Az orosz támadásban két ember meghalt – jelentette Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
„Sajnos két halottunk van. Ezeket az embereket az oroszok ölték meg. Ez egy szörnyű veszteség. Részvétem a családnak és a barátoknak” – mondta.
Legalább 14 ember megsérült, kilencet kórházba szállítottak – jelentették a helyi hatóságok, hozzátéve, hogy a sérültek közül néhányan repeszsérüléseket szenvedtek.
A légiriadó reggel 7 óra körül szűnt meg Kijev körzetében. A csapás következményeiről szóló információkat még vizsgálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Advent utolsó vasárnapján a Vatikánban minden készen áll az ünnepekre, amelyek rendkívülinek számítanak, mivel a XIV. Leó pápa vezette első karácsony egybeesik az egy évvel ezelőtt Ferenc pápa indította jubileumi szentév lezárásával.
Az európai egészségügyi hatóságok figyelmeztetést adtak ki az Európai Unió piacára került hamis koronavírus- és influenzatesztekkel kapcsolatban – számolt be a G4Media.
Vasárnap tömeges fegyveres támadás történt egy Johannesburg közelében fekvő településen, Dél-Afrikában – közölte a helyi rendőrség.
Számos ismert közéleti személyiség és politikus neve is feltűnik az amerikai igazságügyi minisztérium által a törvény által megszabott határidőben pénteken nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban.
Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.
Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Holtan találták csütörtökön a Providence-beli Brown Egyetemen elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetőjét, egy portugál férfit, akit egy szintén portugál, Bostonban dolgozó egyetemi professzor meggyilkolásával is gyanúsítanak.
Az Európai Unió vezetői péntek reggel bejelentették, hogy 90 milliárd eurós finanszírozási tervet dolgoztak ki Ukrajna gazdaságának és hadseregének támogatására a következő két évre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!