Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és rakétákat szállít Ukrajnának

Ukrajna

Fegyverek Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij és Keith Kellogg a római találkozón

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald Trump elnök kormánya leállította egyes kritikus fontosságú fegyverek Kijevbe irányuló szállítását.

Krónika

2025. július 10., 08:292025. július 10., 08:29

Egyes Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok múlt heti szüneteltetése azzal az aggodalommal függött össze, hogy az amerikai katonai készletek túlságosan alacsonyak lehetnek – mondták a tisztségviselők.

Azóta Trump azt mondta, hogy nem tudja, ki rendelte el a szünetet, és hogy több fegyvert fog küldeni Ukrajnának, elsősorban védelmi célúakat, hogy segítsen a háború sújtotta országnak megvédeni magát az erősödő orosz előrenyomulással szemben.

A névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó tisztségviselők elmondták, hogy

most 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és GMLRS (mobil rakétatüzérségi) rakétákat biztosítanak Ukrajnának.

Azt nem közölték, hogy hány fegyvert küldenek, és hogy a szállítmány teljes-e.

Az sem volt világos, hogy a legutóbbi szállítmányok miért csak lövedékeket és tüzérségi rakétákat tartalmaznak, és hogy született-e döntés más fegyverek szállításának folytatásáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden közölte, hogy elrendelte a kapcsolatok bővítését az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú katonai szállítmányok, elsősorban a légvédelem biztosítása érdekében.

Trump azt mondta, hogy fontolóra veszi Patriot légvédelmi rakéták küldését Ukrajnának, de nem világos, hogy mikor.

A múlt héten szüneteltetett szállítmány 30 Patriot rakétát, 8500 155 mm-es tüzérségi lövedéket, több mint 250 precíziós GMLRS rakétát és 142 Hellfire levegő-föld rakétát tartalmazott.

Kijev azt közölte, hogy több légvédelmi rendszerre van égető szükség, hogy segítsen ellensúlyozni az Oroszország által a 2022-es inváziója óta küldött drónok és rakéták raját.

Oroszország szerdára virradóra rekordszámú, 728 drónt vetett be Ukrajna ellen.

A támadás, amely az elmúlt hetekben Ukrajnát érő, eszkalálódó légitámadások sorozatát követi, megmutatta, hogy „harapós” szankciókra van szükség azokkal a bevételi forrásokkal szemben, amelyekből Oroszország finanszírozza a háborút, beleértve azokat, akik orosz olajat vásárolnak – közölte Zelenszkij a Telegramon.

Zelenszkij szerdán közölte, hogy „érdemi” megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottjával, Keith Kellogggal Rómában,

nem sokkal azután, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy több védelmi fegyvert küld Kijevnek.

„Megvitattuk a fegyverszállításokat és a légvédelem megerősítését. Tekintettel az orosz támadások növekedésére, ez továbbra is az egyik legfontosabb prioritásunk” – írta Zelenszkij az X közösségi médiaplatformon.

„Az amerikai fegyverek vásárlásáról, a közös védelmi gyártásról és az ukrajnai honosítási erőfeszítésekről is tárgyaltunk” – tette hozzá.

Mindkét tisztségviselő Olaszországban tartózkodik egy csütörtökön és pénteken zajló konferencia miatt, amelyet Ukrajna helyreállításának és hosszú távú újjáépítésének szenteltek az immár 40 hónapja tartó ukrajnai orosz inváziót követően.

Zelenszkij elmondta, hogy ő és Kellogg hosszasan megvitatták a Moszkva elleni szigorúbb szankciókat célzó javaslatokat, amelyeket az ukrán vezető régóta szorgalmaz, mint a legjobb eszközt, amellyel a Kreml rávehető a tűzszünet betartására és a béke felé való elmozdulásra.

Idézet
Megértjük az orosz energiával szembeni szigorúbb korlátozások szükségességét, különösen az orosz olaj vásárlóit célzó másodlagos szankciókat”

– írta Zelenszkij.

Reményét fejezte ki, hogy előrelépés történik a szigorúbb szankciókról szóló törvényjavaslatban, amely jelenleg az amerikai kongresszus előtt van, és amelyet Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor és Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor támogat. A jogszabály – közölte – „minden bizonnyal arra késztetheti Oroszországot, hogy jobban elgondolkodjon a békén”.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok kísérletei az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésére nagyrészt megrekedtek.
Kedden Trump szokatlanul közvetlen kritikát fogalmazott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mondván, hogy a Kreml vezetőjének a béke felé való elmozdulásról szóló nyilatkozatai „értelmetlenek”.

Zelenszkij találkozott Leó pápával is a Castel Gandolfo pápai nyári rezidencián, és az egyházfő közölte vele, hogy a Vatikán kész vendégül látni az orosz-ukrán béketárgyalásokat.

Ez volt az ukrán vezető második találkozója Leóval a két hónapja tartó pápasága alatt.

A római konferencia – amely a negyedik ilyen esemény azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta szomszédját – elsősorban arra irányul, hogy nemzetközi támogatást mozgósítson Ukrajna számára.

Egy olasz kormányzati forrás a Világbank becslésére hivatkozva azt mondta, hogy Ukrajna újjáépítéséhez, talpra állításához és modernizálásához mintegy 500 milliárd euróra (585 milliárd dollár) lenne szükség.

Eközben

a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerdán kihirdetett ítéletei szerint Oroszország megsértette a nemzetközi jogot az általa 2014. óta megszállt ukrán területeken,

valamint azzal, hogy együttműködésének hiányával nem járult hozzá a Malaysia Airlines MH17-es járatszámú repülőgépe 2014-es tragédiájának kivizsgálásához.

A 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében bűnösnek találta Oroszországot ukrán civilek és katonák harcképtelenné tétele, kínzás, beleértve a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazása, civilek indokolatlan kitelepítése, valamint pusztítás, fosztogatás és kártalanítás nélküli kisajátítás vádjában.

A bíróság szerint – az ellenségeskedés 2014. május 11-i kezdete, valamint 2022. szeptember 16. között, amikor Oroszország kilépett az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes államai közül – az elkövetett jogsértések közé tartozik egyebek mellett harcképtelen civilek és ukrán katonák kivégzése, embertelen, megalázó bánásmód és kényszermunka alkalmazása.

A moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház hívein kívüli összes vallási csoport megfélemlítése, zaklatása és üldözése.

Újságírók megfélemlítése és ellenük elkövetett erőszakos cselekmények. Az orosz hadsereg általi békés tüntetések erőszakos feloszlatása a megszállt ukrán városokban. Az ukrán nyelv használatának betiltása az iskolákban. Ukrán gyermekek elhurcolása Oroszországba, vagy a megszállt területekre, valamint a politikai vélemény és a származás szerinti diszkrimináció.

A szerdán kihirdetett ítélet szerint Oroszországnak azonnal szabadon kell engednie mindenkit, akiket az orosz erők által megszállt, vagy orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területen szabadságától megfosztottak, illetve akik továbbra is az orosz hatóságok őrizetében vannak.

Oroszországnak „késedelem nélkül együtt kell működnie egy olyan nemzetközi és független mechanizmus létrehozásában, amely a lehető leggyorsabban és minden érintett érdekének figyelembevételével biztosítja az Ukrajnából Oroszországba, vagy az Oroszország által ellenőrzött területekre elhurcolt gyermekek azonosítását” – fogalmaztak.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna feletti, egy Oroszországból származó légvédelmi rakétával történt lelövésének ügyében az emberi jogi bírság azt a döntést hozta, hogy

Oroszország nemzetközi jogot sértett azzal, hogy nem tett semmilyen intézkedést a rakéta és annak célpontjának azonosítása, valamint a repülőgép fedélzeten tartózkodók életének védelme érdekében.

Oroszország „közönyös magatartást tanúsított” az ellenséges tevékenységei által veszélyeztetett civilekkel szemben – írták.
Kiemelték, Oroszország nem végzett hatékony vizsgálatot az ügyben, és nem működött együtt a nemzetközi nyomozócsoporttal, pontatlan vagy hamis információkat hozott nyilvánosságra a lelövéssel és az esetleges elkövetőkkel kapcsolatban, és akadályozta a katasztrófa okának és körülményeinek feltárására irányuló kísérleteket – közölte ítéletében az emberi jogi bíróság.

Az emberi jogi bíróság előtt jelenleg további négy, Ukrajna által Oroszország ellen benyújtott államközi kérelem és több mint 9500 egyéni kérelem van folyamatban a krími, kelet-ukrajnai és az azovi-tengeri eseményekkel, valamint Oroszország 2022. február 24. óta Ukrajna területén folytatott katonai műveleteivel kapcsolatban. Emellett egy Hollandia által Oroszországgal szemben benyújtott államközi kérelem és négy egyéni kérelem van folyamatban, amelyeket az MH17-es járatszámú repülőgép áldozatainak több mint 500 rokona nyújtott be Oroszország ellen.

Többen meghaltak, sok a sérült a Kijev elleni újabb légitámadás után
Ketten meghaltak és 14-en megsebesültek, amikor Oroszország csütörtökre virradóra második egymást követő éjszaka tömeges támadást indított Ukrajna ellen, amely Kijevet és a frontvonaltól távol eső városokat is megrázta.
2025 késő tavasza és kora nyara folyamán Oroszország rekordméretű tömegcsapások sorozatával fokozta az Ukrajna elleni agressziót.
Helyi idő szerint hajnali 1 óra 15 perc körül a Kyiv Independent helyszíni újságírói robbanásokról számoltak be a fővárosban és Sahid típusú drónok zajáról. Az újságírók szerint nagyszámú drón repült a Pecserszk negyed, a városközpont egyik történelmi negyedének környéke felett.
Később az éjszaka folyamán több tucat robbanást és a ballisztikus rakéták jellegzetes hangját hallották. Legalább egy órán át szinte folyamatosan robbanások hallatszottak a városban.
A robbanáshullámok Kijev-szerte autóriasztókat is beindítottak, fokozva a drónok, ballisztikus rakéták és a légvédelmi tüzérség okozta zajt.
Az ukrán légierő az éjszaka folyamán több riasztást adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy orosz drónok csoportjai célba vették az ország különböző régióit, köztük a távol-nyugati Ternopil és Rivne területeket.
A támadás következtében Kijev Sevcsenkivszkij és Darnyickij kerületében lakóházakban keletkeztek tüzek – jelentette Vitalij Klicsko polgármester. Elmondása szerint benzinkutak és garázsok is lángba borultak, a helyszínre mentőket küldtek.
Az orosz támadásban két ember meghalt – jelentette Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
„Sajnos két halottunk van. Ezeket az embereket az oroszok ölték meg. Ez egy szörnyű veszteség. Részvétem a családnak és a barátoknak” – mondta.
Legalább 14 ember megsérült, kilencet kórházba szállítottak – jelentették a helyi hatóságok, hozzátéve, hogy a sérültek közül néhányan repeszsérüléseket szenvedtek.
A légiriadó reggel 7 óra körül szűnt meg Kijev körzetében. A csapás következményeiről szóló információkat még vizsgálják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett